A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Néprajz - Varga János: Közösségi elv és dokumentálás. Baráth Menyhért jándi népi verselő

Közösségi elv és dokumentálás IV A harmadik csak ászt mondogatja. Száradó ruháját gyakran megforgatja. Jaj Istenem fordizsdmeg a sorsúnk Mire még egyszer kel odahaza mossunk. V Negyedik emlegeti kedvessét. Többeken csatáról mondogatnak mesét. Devégre öszhangzik mindegyikünk szava. Jöj el ragyogj rejánk. Szép szabadság napja. Baráth Menyhért 1914. 1918. Egy népi verselő (Baráth Menyhért): Baráth Menyhért jándi születésű és lakos. A hadifog­ságban Illés József gergelyiugornyai emberrel járt. Hadifogságuk tárgyi dokumentumai a múzeumban. Eredeti kézirat D. 67.43.1. Gyűjtötte: Csiszár Árpád múzeumvezető. Gergelyiugornya, 1967. jún. (Beregi Múzeum Adattára 41. dosszié 153-169.) Ltsz. 5.68. Baráth Menyhért jándi népi verselőnek három verse található meg a Beregi Múzeum gyűj­teményében: A hadjáratomba, Hazai vágy, Afojó partján. A versek az I. világháború idején íród­tak, csakúgy, mint más beregi népi verselőké, akiknek szintúgy őrzi verseit a Múzeum. Mennyiség­re a legnagyobb versgyűjtemény Szabó Jánosé, de Gergely Menyhért beregi parasztköltő verses krónikája is részletesen felidézi a világháború keleti hadszínterén történteket. Meg kell még említe­nem a tarpai Szász Sándor írásos emlékeit (imák, elmélkedések) is. Afojó partján c. versben megfigyelhetjük, hogy ebben a szövegben miként tűnnek föl azok a jellemzők, amelyeket eddig említettünk a népi verselők és műveik kapcsán. Mennyiben azonosít­hatók például a dilettantizmus jegyei? A dilettáns alkotónak nincs irodalmi képzettsége, nem ismeri a versformákat, ezért kizárólag ütemhangsúlyos, párrímes verseket tud írni (nóta, illetve népdal ha­tása). Ez a vers is ebben a formában íródott: kétütemű, 10 és 12 szótagos sorokból áll, strófaszerke­zete négysoros. (Kivétel az 1. versszak utolsó sora, amelyik 11 szótagos.) Kérdés, mennyiben tuda­tos az ütemek tagolása, hiszen az utolsó versszakban megnő az ütemek száma. Ám ezt értékelhetjük hangulati erősítésként, fokozásként is. Ezt alátámasztja, hogy az utolsó 12-est fölbontja két sorra: két 6 szótagos sor lesz a zárlat. Az érv a tudatosság mellett az, hogy az 1-4. versszakban tartja a kétütemű 10-est, illetve 12-est - még ha ez a szabályosság egy esetben sérül is -, és az 5. versszak­ban is megmarad a fenti szótagszám. Párrímeket használt: a dilettáns számára a legkönnyebben belátható rímtechnika, az össze­csengő sorvégek időbeli távolsága itt a legkisebb, ezért a poétikailag kevésbé tudatos verselőnek vi­szonylag kevesebb gondot jelent a rímeltetés. Ezzel szemben a keresztrím, ölelkező rím nagyobb poétikai tudatosságot feltételez; ez ráadásul fokozottabban jelentkezik a fejben költött, s csak 319

Next

/
Thumbnails
Contents