A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Régészet - Jakab Attila: Tatárjárás kori kincslelet Tyukod–Bagolyvárról

Jakab Attila megválaszolásához a pecsétgyűrű felirata sem visz közelebb; a forrásadottságok miatt a tulajdonos nevét oklevelekből nem ismerjük.

37 A tulajdonos magas rangját látszik közvetve alátámasztani a következő megfigyelés is. A

II. József-féle katonai felmérésen (PÓK 2000. 113.) jól látható egy, a lápon áthaladó út, amelyik Tyukodot köti össze az ekkorra már elpusztult Sárvár monostorával, s közvetve Ecseddel (20. kép). A lelőhely GPS-szel felvett koordinátáit térképre vetítettük, amiből kiderült, hogy az az út egykori nyomvonalától északra mintegy 200 m-re feküdt.

38 Ez azt jelenti, hogy a kincslelet elrejtője vagy a sárvári monostor vagy Tyúkod felől menekült a lápon, s eközben tért le az útról azt elásni. A kincslelet jelentőségét fokozza, hogy - közvetve - írásos forrás szól az elrejtés időpontjáról. Már többen rámutattak, hogy IV. Bélának egy 1250-ben kelt oklevele arról tudósít, hogy a tatárok feldúlták Sárvár monostorát, illetve birtokait (KARÁCSONYI 1901. 56., GEDAI 1967. 76., 20. kép A tyukodi kincslelet lelőhelye a II. József-féle katonai felmérésen Abb. 20 Fundstelle des Hortfundes von Tyúkod auf der Militäraufnahme aus der Zeit Josephs II. 37 Ehhez annyit tehetünk még hozzá, hogy a XIII. század elején - első felében (nem említve itt most a világi és egyházi előkelők-tisztségviselők pecsétjeit) az alsóbb rangú egyházi személyeknél, valamint a méltóságot nem viselő nemeseknél a pecséthasználat nagyon ritka (SZENTPÉTERY 1930. 150., KUMOROVITZ 1993. 59., 62-63.), a hivatalt viselőknél „a XIII. században általában az ispánok jelentették a világi pecséthasználók alsó határát" (KUMOROVITZ 1993. 62.). Ezek a vélemények megerősítik a pecsétgyűrű tulajdonosának magasabb társadalmi státusát. 38 A felmérési, valamint a transzformációs pontatlanságok miatt ± 50 m eltérés lehetséges. 268