A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Régészet - Lukács József: Árpád-kori teleprészlet Nyíregyházán a Pazonyi út mellett

Lukács József a Nyíregyháza-Pazonyi úti anyagnak, hogy az előkerült kerámiák közül a tálak minősége, kidolgozottsága az átlagnál jobb. Pohár Mindössze két pohártöredék került elő. Egy barnásszürke, kézikorongolt, homokkal sovány ított, két párhuzamosan futó bekarcolt hullámvonallal díszített vállú, hangsúlyos aljú pohár két töredékét a 61. számú kemencebokorban találták meg (V. tábla 2., 6.). A másik darab egy világosszürke, kézikorongolt, homokkal sovány ított, kihajló, elvékonyodó peremű, vállán hornyolt vonallal díszített pohár töredéke a 85A. kemence sütőfelületébe volt beletapasztva (XVI. tábla 4.). Formai párhuzamaikat Kemejről ismerjük, mely példányok kidolgozása durva, felülete érdes (WOLF 1989. 61. 32-33. kép). A feltáró ezt a X-XI. századra keltezte. A pazonyi úti példányok kidolgozása már finomabb, későbbi technikáról árulkodik. Fedő Egy barnásszürke, kézikorongolt, homokkal soványított, tagolt peremű, perem külső oldalán bekarcolt hullámvonallal, a belső oldalán bekarcolt, egymást érő, szabálytalan, bekarcolt hullámvonalakkal díszített fedő töredéke került elő a 84. számú kemence munkagödréből (XIV tábla 6.), illetve egy a 83. számú gödörkút betöltéséből (XII. tábla 5.). Alakjukból ítélve a harang alakú fedők csoportjához tartozhattak, párhuzamaikat Kemej XII-XIII. századi (WOLF 1989. 72. 47^48. kép), illetve Muhi (ERI-BÁLINT 1959. 48., 29. kép 2.) ásatási leletanyagában találjuk meg. A hornyolt díszítés is az utóbbi lelőhelyen előkerült fedőn figyelhető meg. Takács Miklós jegyezte meg, hogy a cserépfedők főleg a városokban terjedtek el a XIII. században, míg a falvakban inkább fafedőkre kell gondolnunk (TAKÁCS 1993A. 209.). Ezt az elképzelést támaszthatja alá a nyíregyházi anyagban található fedők kis száma is. Egyéb kerámia A 146. objektumból került elő két - egyik oldalán barnásszürke, másik oldalán sötétszürke, homokkal soványított, kézikorongolt edény oldalából kivágott, közepén átfúrt - orsókarika (XVII. tábla 2.). Az orsókarikák általánosan elterjedt használati tárgyak voltak, ezért ez a tárgytípus nem keltezhető pontosan. Használatuk ideje csak akkor meghatározható, ha díszített oldaltöredékből alakítják ki. Ez a Nyíregyháza-Pazonyi úti leletanyag esetében nem áll fenn. 2. Vastárgyak A nyíregyházi ásatáson mindössze három vastárgy került elő. A fémek alacsony százalékos aránya jól illeszkedik az Árpád-kori feltárásokon tapasztaltakhoz. Kés A 83. kút betöltéséből került elő a téglalap alakú, íves végű, rossz minőségű vasból készített töredék, melyet háromszög alakú metszete miatt vaskésként határoztunk meg (XII. tábla 6.). Mivel sem alakja, sem pontos mérete nem ismert, keltezésre nem alkalmas. Sarkantyú A hegyes végű, lehajló gomb tüskés, enyhén ívelt szárú vassarkantyú az 59. objektumból került elő (IV tábla 2.). Bár a dokumentáció erre utaló adatot nem tartalmaz, a kemence előtti letaposott „padlóról" vagy „padlóból" származhat. Anyaga rossz minőségű, erősen korrodált. 222