A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Tudománytörténet - †Korek József: Emlékeimből (Szabolcs-Szatmár megye, 1975) (Jegyzetekkel ellátta Németh Péter)

Emlékeimből hamar tiszta képet nyertünk a faluról. Utána mentünk a paphoz, hol református, hol katolikus módon beszélve, sok helyi történetet, lelőhelyet begyűjtöttünk. Következett az iskola, majd ismét a kocsma, s ezzel be is zárult a kör. Törzshelyem mégis a Tiszahát lett, amely nagy fehér folt maradt annak ellenére, hogy Dezső bácsi mellé már régész is került Risztics Emília személyében.

5 A később ott működő Kalicz [Nándor] volt az első igazi régész, aki a kora bronzkor hiátusát hamarosan eltüntette a caka-makói csoport megtalálásával. Többszáz lelőhelyet talált minden korszakból. Itt alapozta meg a jövőjét, megszabadult a kulák bélyegtől, amelyet a N[emzeti] M[úzeum] vezérkara rásütött. Dezső bácsi hagyta mindenben dolgozni azzal a feltétellel, hogy a gepidákba nem üti bele az orrát, no meg a rovásírásba! De a megye csücske még neki is messze volt abban az időben. Nyíregyházát TKIR(= Távol Keletre Internált Régészek)-nek becézték, tudomásom szerint Filep Tónitói ered a meghatározás, aki szintén közeljárt ehhez a vidékhez.

6 Bár nem a világ vége Lúvár [azaz Nyíregyháza], első régészeti kiállítását, illetve a másodiknak (a piactéren) őskori részét csináltam. Sajnálom, hogy az alátét Fradi színű csíkos lett Marosán Lajos művészi ihletettsége folytán. Esküszöm, nincs közöm a csíkhoz, sem a Fradihoz. A Tiszaháton ismertem meg Csiszár Árpád [1912-1989] ref. lelkészt Gergelyiugornyán. 0 az a pap, aki a háború előtt ült a keresztért, háború után a sarló-kalapácsért. Az egyik cikkében

7 megírt keresztet egyházellenes izgatásnak minősítették, de azután jött Erdély és kellett a lelkipásztor, a tiszteletes úr. A felszabadulás már Tákoson (szép kazettás, festéses templom) érte, s ő volt a földosztási bizottság titkára. De úgy látszik, nem mért a főkolomposoknak eleget vagy jobbat, ezért őrizetbe vették. Át is költözött Ugornyára és okozott 5 gyereket. Megszállott volt, a régészetet Roska Mártonnál hallgatta [Debrecenben]. Állandóan a kerékpár nyergében ült, megvizsgált minden kiemelkedést, és a múzeumba mentette a XVI-XVII. századi úrasztal-terítőket, a beregi kézimunkát, a munkácsi vasöntést. Közel 10 év kellemes emlékei, a táj bebarangolása és kisebb leletmentések sora köt ide. A kisvarsányi cigánysoron végzett ásatásom alatt kaptam a felszabadulás utáni legolcsóbb ajánlatot. De ezt nem részletezem! Kevés olyan jószívű asszonnyal találkoztam, mint Csiszárné, aki szintén hittanár volt. Tapasztaltam olyat itt a végeken, amit el sem lehet hinni. A járási párttitkár megjelent a feleségével este a paplakban. Kérte Csiszárt, hogy eskesse meg őket, mert az apja ma délelőtt a megvadult lovaskocsiról leesett és szörnyethalt. A félelem készteti az egyházi áldásra! A Beregi Múzeumot én nyitottam meg 1971 -ben.** Nagy volt a felhajtás, mert Biszku Béla elvtárs is megjelent, mivel beregi születésű. A helybeliek számára nem a múzeum volt a lényeg, hanem a lónyai vadászkastélyban rendezett evészet-ivászat. Teljes volt a protokoll! Megyei első titkár, tanácselnökjárási PB-titkár, elnök és még néhány „bizalmi", Csiszár Árpád és jómagam. Csallány Dezső, a múzeum igazgatója nem kellett. A Szovjetunió határa 150 m-re van, ami fogadás tárgya volt, de itt csak Biszku et. nyerhetett, a határőr inkább megnyújtotta a lépéseit. Jó vadászebéd volt, nem nagy tivornya, gondolom ezt más alkalomra halasztották. Orosz et.

9 a jó alkalmat nem hagyta ki! Biszku et. felkínálta, hogy hazahoz Budapestre. így volt idő a beszélgetésre, bár a merci húzott és mindig szabad volt az út, mert az előtte haladó kocsi még jobban húzott. Két témánk volt: egyik 5 Risztics Emília még Nyárády idejében, 1952-ben került a Jósa András Múzeumba, s onnan 1955. július 15-vel távozott, tehát Csallánnyal együtt még egy esztendőt sem dolgozott. 6 Filep Antal a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának (Sárospatak) volt a néprajzos munkatársa. ' Csiszár Árpád dolgozata a keresztről a Hármashatár c. szatmár-beregi folyóirat 1938. évi évfolyamában jelent meg. ° A szerző túloz, ugyanis az épület avatására az új állandó kiállításokkal együtt Biszku Bélát hívták meg. Korek József az Országos Múzeumi Tanács elnökeként köszöntötte az új helyére költözött intézményt. 9 Orosz Ferenc a Megyei Tanács elnöke volt. Lehetséges, hogy ez alkalommal váltottak szót Biszkuval arról, hogy a megyéből elpályázik, ami a következő évben meg is történt: a szófiai Magyar Intézet élére került. 483