A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Tudománytörténet - †Korek József: Emlékeimből (Szabolcs-Szatmár megye, 1975) (Jegyzetekkel ellátta Németh Péter)

Korek József a közoktatás, hiszen éppen akkor volt kiadás előtt az oktatásügyi határozat. Kíváncsi volt a véleményemre, hát mondtam egyet-kettőt: 1. Nincs az iskoláknak egyéni jellege, nincs alkotó pedagógiai közösség, mert az igazgató politikai káder és karrierista, fogalma nincs arról, hogy mi a pedagógia. Ez az elv helyes lehetett 1948-tól talán 1960-ig, de végre a néptanítói szintről tovább kellene lépnünk. 2. Nem volt rossz az Eötvös-féle tanreform, mert tartós volt és a sok reform csak zavart csinál. Nem kell még az általános középiskolai végzettséget meghirdetni, így csak leszoktatjuk az ifjúságot a munkáról. Megkérdezte, mik voltak a szüleim. Tanár-tanító dinasztia révén két lánya példáján bizonygatta, nagyon is a szög fejére ütöttem. Utána kijött a határozat és minden maradt a régiben! Másik témám a múzeum anyagi ellátottsága volt és a fizetések. Nem hitte el, hogy ez a derék pap havi 500- Ft-ot kap. Ennél még az ő hordárának a díja is magasabb volt. A megyei tanács képviselője is úgy látta még 1975-ben, hogy a veterán múzeumigazgató-had - Csiszár, Makay László -, majd később a tiszavasvári és vajai múzeum vezetői meg vannak fizetve. Ez utóbbihoz kapcsolódik szerelmem a Tiszához. Gyermekkorom is ideköt. Most a Tisza I. duzzasztómű mentésére jöttem. Tiszalökön épül fel az erőmű. Júliusban kezdte el Méri István az itt lévő Árpád-kori település, temető mentését, volt itt őskor, szarmata és a XVIII. századig minden, amit Rohács, a helyi gyűjtő már előbb össze nem kapart. Őrült volt, Fettich [Nándor]

10 famulusa és honfoglalás kori gyűjteményét sírba vitte. Senkit be nem engedett [a házába], és nem tudtuk elérni, sem a rendőrségen, sem a tisztifőorvosnál, sőt még az ügyészségen sem, hogy kitáruljon a szezám! Szabolcsország már csak ilyen ország volt! Itt találta meg Méri az első földbesüllyesztett házakat és árkolással szelte át az egyik házat, hogy a falszerkezetre nézve kapjon adatokat. Az idő haladt, kapott egy brigádot! Török Gyula, Kalmár János és magam.

11 Egy másik [föld]hátat kapott Török, én a kettő közötti lapost. Kalmár már az első napon kijelentette, hogy ő nem gyalogol reggelenként 6 km-t és vissza. Egyszer még kijött, azután hazaküldtük Mádra [szülőfalujába], hogy hozzon nagy szőlőjéből egy kis nedűt. Hozott is egy csatossal és egy kosárka apró almát. Azután végleg visszament Pestre. Méri Herkulesként birkózott a felszabdalt területtel. Csak két munkása volt, talált egy házat és egy árokrendszert, és nem mozdult tovább. Úgy tett, mint a katonai lovas, mindig a fényesre csutakolt lovat simogatta tovább. Hiába bizonygatta a metszet, hogy az árok kora vaskori, ő továbbra is megmaradt azon a véleményen, hogy a kis ház csak a ház konyhája, és az árok a ház többi részének alapárka. Minden nap esett az eső, a sár combtőig ért. Sarkokkal érintkező felületekkel dolgoztam, így a laposban több házat sikerült megfognom, igaz, Méri így se elégedett, mert a felmenő falnak csak kis részét sikerült megtalálnom. Majd az esőt hó váltotta fel. Török Gyula meg is fázott a sok ácsorgásban, haza is ment. Tokaj hegyének süvege befehéredett, mi viszont csak tovább gyilkoltuk magunkat, s esténként nem igen fértünk fel a zsúfolt munkás-teherautóra. Mikulásra beköszöntött a teljes fehérség, s a hó, a behavazás végleg hazaűzött bennünket. Méri még egyszer 10 Fettich Nándor (1900-1971) régész, ekkor a MNM Régészeti Tárának az igazgatója. Rohács József cipész Tiszalök és a Szabolcs megyéhez tartozó Taktaköz régészeti emlékeinek neves amatőr kutatója volt. Képességei a terepbejárások régészek által akkor még nem igen gyakorolt végzésében hoztak számára sikert, a törvényt betartva a régészeti leleteket az MNM-nek vagy a nyíregyházi Jósa Múzeumnak eljuttatta. Az utóbbi igazgatója, Kiss Lajos tiszalöki ásatásainak állandó „munkatársa", de az MNM 1944. és 1950. évi tiszalöki ásatásán is részt vett. Tudomásom szerint régészeti (honfoglalás kori) gyűjteménye nem volt, de a beszolgáltatott leletek „ellenértékeként" az MNM-től nem készpénzt, hanem annak numizmatikai gyűjteményéből duplum példányokat kapott. A részben így született éremgyűjteményre utal Korek József, amely Rohács halálával nyomtalanul eltűnt. 11 Török Gyula (1911-1997) régész, Kalmár János (1889-1977) fegyvertörténész, Korek József (1920-1992) régész, Méri István (1911-1976) régész, osztályvezető helyettes, valamennyien az MNM munkatársai. Méri I. nevéhez fűződik az első hiteles Árpád-kori faluásatás, a Tiszalök határába olvadt Rázom falu részleges feltárása. 484