A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Történelem - Tóthné Bordé Katalin: A Jóba család és nyomdája. Egy háromgenerációs nyomdászcsalád története

A Jóba család és nyomdája 189. 2821/1937., VERTSE 1928. 159.). Ezzel a dinamikus fejlődéssel a szerény keretek között megalakult lap- és nyomdavállalat az 1910-es évek közepére a vármegye elsőrangú üzemévé nőtt. A nyomda ízléses munkái révén nemcsak a város és a vármegye, hanem az egész Tiszántúl nyomdaiparában is jelentős helyet foglalt el (HÁGER 1929. 197-198.). Az ebben a periódusban keletkezett termékeik között könyv- és sajtótörténeti szempontból is fontos nyomtatványokat találunk. 1907-ben nyomtatták Kállay András

5 Régi dolgok újabb idők című munkáját. Kállay András a Nyírvidékben 1906. május 27. és 1906. december 30. között megjelent visszaemlékezéseit gyűjtötte össze ebben a kötetben, amire barátjának, Jósa Andrásnak egy évvel korábban megjelent könyve ösztönözte (MZSK Helyismereti Gyűjteménye, MARGÓCSY 1993. 661.). 1912-ben Jóbáéknál készült Leffler Béla

6 Petőfi Svédországban című műve. Leffler Béla 1909-től lett a nyíregyházi Kossuth Gimnázium tanára. Ettől kezdve publikált cikkeket a Nyírvidékben a svéd, majd a norvég irodalom népszerűsítésére, és sokat fordított is. 1911-ben több előadásban, cikksorozatban ismertette Ady költészetét a nyíregyházi olvasókkal, 1912-ben pedig az említett Petőfiről szóló tanulmánya jelent meg (MZSK Helyismereti Gyűjteménye, MARGÓCSY 1993. 651.) 1915-ben Vertse K. Andor

7 újságcikkei könyv alakban láttak napvilágot, A Szíriusz csillag felé címmel. Vertse K. Andor a nyíregyházi kulturális élet egyik legszínesebb, legsokoldalúbb egyénisége volt. Előbb a Szabolcsvármegye, majd a Nyírvidék munkatársa, termékeny cikkírója, 1922től 1933-ig az utóbbi napilap felelős szerkesztője is volt (MZSK Helyismereti Gyűjteménye, MARGÓCSY 1993. 666.). Időszaki sajtótermékeik közül ebben a periódusban is a Nyírvidék és a Szabolcs Vármegye Hivatalos Lapja dominált. Az utóbbi nyomdai előállítási árának felemelését 1911-ben kérte második Jóba Elek. A vármegye törvényhatósága helyt adott a kérelmének, és az addigi 6 K helyett 1912. január l-jétől 7 K lett a lap éves előfizetési díja. A Szabolcs Vármegye Hivatalos Lapjának számaira évente összesen 254 megrendelés érkezett a Jóba céghez, amiért a vállalat 1778 K-át kapott a vármegye településeinek hivatalaitól (SzSzBML IV. B. 402. 59/1911.). A két említett lap mellett a Jóba-nyomda készítette naponként a rövid életű Független Szabolcsi Újságot az indulásától, 1907. január 15-étől a megszűntéig, 1907. március 19-éig. Az 54 számot megélt 48-as függetlenségi napilap felelős szerkesztője Inczédy Lajos volt. Egyik kiadója is ő volt, a másik pedig Jóba László (LÁSZLÓ 2002. 88-89.). A Jóba-nyomdában látott napvilágot egy szépirodalmi, művészeti és tudományos folyóirat is A Hónap elnevezéssel, fennállásának rövid ideje alatt: 1911. októbertől 1912. márciusig. A hat szám kiadását megért folyóirat szép nyomással, a kor divatos tipográfiai irányzatának megfelelően, szecessziós címbetűkkel jelent meg. A folyóiratot Vertse K. Andor indította meg Ballay Gyulával és Kubinyi Imrével közösen. A vidéki irodalmi élet fellendítésének céljával indult folyóiratban a szépirodalom és a művészetek mellett tudományos cikkek is helyet kaptak (LÁSZLÓ 2002. 114., MARGÓCSY 1983. 63-65.). Több mint egy évig (1914 decemberétől 1915 decemberéig) Jóbáék előállítottak egy országos terjesztésű szakfolyóiratot is, a Philateliát, amely az Első Magyar Alkalmibélyeg Gyűjtők Egyesületének a hivatalos lapjaként jelent meg. Az általuk nyomott egyetlen országos időszaki kiadvány volt ez (LÁSZLÓ 2002. 250-251.). 5 Kállay András (1839-1919) 1889-1897 között Szabolcs vármegye főispánja volt. Lásd RÉVAI 158. 6 Leffler Béla (1887-1936) író, műfordító, a későbbi stockholmi követségi sajtóelőadó. 7 Vertse K. (Károly) Andor (1890-1962).