A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Történelem - Tóthné Bordé Katalin: A Jóba család és nyomdája. Egy háromgenerációs nyomdászcsalád története

Tóthné Bordé Katalin Piringer János a cégből kiválván megalapította saját nyomdáját, felesége pedig könyv- és papírkereskedésre váltott ki ipart. Kisebb terjedelmű kiadványokat jelentetett meg, továbbá két lapot is kiadott: a Szabolcsi Szabadsajtót és a Szabolcsot. Az officina fő tevékenységi körébe az iskolai értesítők és közigazgatási nyomtatványok készítése tartozott (SzSzBMÖL XV. 6. Nyíregyháza, 1. köt., LÁSZLÓ 1984. 58-60., 68., 100., LÁSZLÓ 2002. 303., 274.). Első Jóba Elek nyomdájának története Piringer János kiválását követően a Nyírvidéket egyedül Jóba Elek nyomtatta és adta ki. Lapja 1885. október l-jétől vált Szabolcs vármegye hivatalos orgánumává, egyben a községi jegyzők egyletének közlönyévé. A Nyírvidék 1902 végéig volt a vármegye hivatalos lapja (SzSzBMÖL IV. B. 402. 39/1903., LÁSZLÓ 2002. 237-238.). 1884 áprilisától első Jóba Elek

2 egyre jobban felvirágoztatta üzemét, amelyet 63 éves koráig, 1906. június 26-án bekövetkezett haláláig vezetett (SzSzBMÖL XXXIII. 1. 1906.). Tudományos és szépirodalmi könyveket, különböző önálló kiadványokat készített megrendelői számára. Többek között tankönyveket, liturgiái, ima- és énekeskönyveket, iskolai értesítőket, szabályrendeleteket, kimutatásokat, alapszabályokat és jegyzőkönyveket és más hivatalos nyomtatványokat. A cég szinte kizárólag csak a nyomdai munkálatokat vállalta, a művek kiadását nem. Nyomtatványaik helyi és vármegyei testületek, intézmények, illetve szerzők saját kiadványaiként, azok költségén jelentek meg. Első Jóba Elek nyomdájában készült a Nyíregyháza szabad kiváltságolt város története, amely terjedelménél, valamint tartalmánál fogva is jelentős monográfia Nyíregyházáról. A helyi református lelkész, Lukács Ödön írta, és a város kiadásában jelent meg 1886-ban, a Jóba-nyomdát dicsérő ízléses tipográfiai kivitelben. Tíz évvel később a millennium alkalmából egy másik helytörténeti munka is napvilágot látott az officinában Nyíregyháza az ezredik évben címmel. Geduly Henrik munkája a város közviszonyait tárgyalta, valamint a millenáris év ünnepeiről és eseményeiről is tájékoztatott. 1901 -ben került ki sajtójából a Szabolcsvármegye levéltárának mohácsi vész előtti oklevelei című gyűjtemény a város kiadásában. A tetszetős tipográfiai kivitelezésű könyv 23 latin nyelvű okmányt tartalmaz magyar kommentárral ellátva. 1906-ban nyomták Jósa András

3 könyvét Barangolás Németországba és visszaemlékezések címmel.

4 Jósa András szenvedélyes cikkíró volt. Előbb folytatásokban írta meg németországi múzeumlátogatásainak élményeit a Nyírvidék hasábjain, amelyek azután az említett kötetbe gyűjtve jelentek meg (MZSK Helyismereti Gyűjteménye, MARGÓCSY 1993. 660-661.). Első Jóba Elek számos lapot nyomtatott - néhánynak a kiadója is ő volt -, ami jövedelme fontos részét képezte. A jelentősebbek közül elsőként a Nyírvidéket kell megemlítenünk, amely ekkor még csak hetente egyszer jelent meg. Eleinte csütörtökön, 1882. január l-jétől vasárnaponként. Jelentős volt a Gazdasági Értesítő is, amely előbb a Nyírvidék mellékleteként látott napvilágot havonta, majd önálló formában 1894 decemberétől 1896 októberéig kéthetente. Jelentős hetilapja volt A Jóba családban ő viselte először az Elek nevet, ami vele kezdődően tradíció lett, mert az elsőszülött fiúgyermekek ezt a keresztnevet kapták. Ezért említjük őt a tanulmányban első, a fiát második, az unokáját harmadik Jóba Elekként. A hivatkozásokban említett negyedik Jóba Elek pedig a nyomdaalapító dédunokája, aki fontos magániratokat bocsátott a rendelkezésemre. Jósa András (1834-1918) megyei főorvos, régész, a megyei múzeum megalapítója, első igazgatója. A kötet megtekinthető a Jósa András Múzeum web-lapján http://jam.nyirbone.hu/konyvtar/web-konyv/Jo-And/JA-001 .html címen (a szerk.). 462