A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Fábián László: A csengeri Melith-kastély és reneszánsz kályhacsempéi

A csengeri Melith-kastély és reneszánsz kályhacsempéi A fentebb leírtakból biztosan mondhatjuk, hogy ekkoriban itt már állt egy, a család rangjához méltó udvarház/kastély. A Csaholyi család fiú ágon kihalt, s a két leányörökös egyikét, Csaholyi Annát 1544-ben már Melith György feleségeként említik. Melith György az ősi Csaholyi kastélyt megerősítette. A Melith-család a horvátországi Bribirből származott. A török előrenyomulása folytán kerültek Magyarországra. A Csaholyi családba való beházasodásukkal megszerezték tehát a hatalmas Csaholyi uradalmat. A „nagy szerző" névvel lehetne talán jellemezni Melith Györgyöt, aki megalapozta családjának hírét, nevét a Tiszántúlon. Az előkelő brebiri grófok elszegényedett utóda újra hatalmas vagyont és tekintélyt szerzett (3. kép) (MOLNÁR 1939.). E tekintélyes család kezdetben az egykori Csaholyi kastélyban lakhatott, azt használta, és - mint arra a későbbiekben kitérünk - azt többször átépítették. A vagyoni gyarapodás új, reprezentatívabb lakóépületet kívánt. 1759ben a későbbi örökösök Szuhányi László birtokainak öszszeírásakor megjegyzik, hogy a kastélyt „ama jó emlékezetű Bribery Melith Pál, Briberi Melith György fia építette, 1585-ben, az Atyának, Fiúnak és Szent léleknek nevében, ahogy az olvasható a kastély felső palotákra felszolgáló ajtajánakfelében" (MOLNÁR 1947. 2.). A kastélyról több, korabeli okiratban lévő utalás szól. A XVII. század elején a megyegyűlések döntő többségét Csengerben tartották. Szatmár vármegye regesztái, pontosabban a vármegyei jegyzőkönyvek már 1602-től említik Csenger mezővárosában a megyegyűléseket, amelyeket valószínűleg a megújított, megerősített kastélyban tarthattak (1604, 1605). Konkrét utalás 1606. április 26-án van „néhai briberi Melith Pál kastélyában tartott közgyűlésről (209. folio - BALOGH 1986. alapján). 1608-ban, a szintén Csengerben tartott közgyűlésen Melith Pál és Perényi Györgyné (Melith Zsuzsanna) megbecsültetik gyermekeik életkorát, mely esemény a csengeri kastélyban ment végbe. Egyébiránt az előző évtől - 7607-től - kezdve, pár év és helyszín kihagyással egészen 1616-ig minden megyegyűlésnek Csenger, és feltehetően a kastély volt a színhelye. 1610-ben egyenesen így fogalmazták az oklevelet. ,^inno leott giülésünk az szokott helien Vármegyénknek" (209. folio - BALOGH 1986. alapján). A kastélynak börtöne is volt, mert 7609-ben bizonyos kezeseket a briberi Melith Péter csengeri kastélyának börtönébe vetett (272. folio - BALOGH 1986. alapján). 7637-ben a Melith Péter panaszára kiszállt Szatmár megyei főszolgabíró jegyzőkönyvében ez áll: „ Csengerbe az Uram eő Nagysága Castellába ki szállott..." (OL. Zichy lt. fasc.ll. no.456. - TOMBOR-CSERNYÁNSZKY-GILYÉN 1986. 352. alapján). 1642-ben Melith Péter a csengeri kastélyban keltezi végrendeletét (OL. Zichy lt. fasc.ll. no.512. TOMBOR-CSERNYÁNSZKY-GILYÉN 1986. 352. alapján). 7669-ben Melith Zsigmond egyik oklevelében ezt írta:,, in castro Csengeriensis ", 7677-ben „ in castello meo ", Melith Pál pedig 7 702-ben: „In castello oppidi Csenger" (TOMBOR-CSERNYÁNSZKY-GILYÉN 1986. 353.). Az 1702-es évszám a legutolsó, mely még az ép kastélyról szól. 1703-ban meghalt az utolsó Melith, a fent említett Pál. Vele a család férfiágon kihalt. A kastély a várossal együtt 1707-ben leégett, lakatlanná vált. 3. kép A Melith címer Fig. 3 Melith coat of arms 283