A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Fábián László: A csengeri Melith-kastély és reneszánsz kályhacsempéi

Fábián László Tíz évvel később, 7773-ban Melith Pálné hagyatéka ügyében a Szepesi Kamara megbízásából összeírták a kastélyt. A részletes leltár szemléletessé teszi számunkra az épületet, annak berendezési tárgyait, környezetét, s főként - ami bennünket érint - a kastély kályháit. Mint a fentiekből kitűnik, a kastély a népes vármegyegyűlések színtere volt, s az itt megjelent nemesek számára vagy a rangosabb vendégekre való tekintettel a fűtés fontos lehetett. A fűtést minden valószínűség szerint a kályhacsempékből felépített melegítőeszközzel, cserépkályhával oldották meg. A cserépkályha zárt tűzterű, csempékkel borított tüzelőberendezés. Nem tévesztendő össze a nyitott tűzterű kandallóval akkor sem, ha ez utóbbit is kályhacsempékből készítik. A kandalló a hőt elsősorban sugárzással közvetíti, míg a jóval intenzívebb hatásfokú kályha vezetés és sugárzás útján adja azt át környezetének. Másképpen kapcsolódik a kályha és a kandalló a kéményhez is. Míg a kályha teste a kéménytől független, csak a füstcsöve vagy fűtőnyílása csatlakozik hozzá, addig a kandalló a kéménnyel szorosan egybeépült, lényegében annak alsó része. A cserépkályha jellegzetesen közép-európai fűtőberendezés. Kezdetben a főúri rétegek kényelmét szolgálta, majd rövidesen elterjedt a polgárság és végül a parasztság lakóházaiban is. (SABJÁN 2002. 9.) Mai ismereteink szerint a legkorábbi kályhákat az Alpok nyugati és középső részén, a mai Svájc és Dél-Németország területén állították fel a XIII. század folyamán. A találmány a hűvös éghajlatú területeken gyorsan terjedt, s midőn az éghajlat a XIV. században zordabbá vált, már egész Közép-Európában ismertté vált az új fűtési mód. A XV. század végén Európa középső részén már kialakult egy egybefüggő földrajzi övezet (Dél-Németország, Svájc, Ausztria, Csehország, Lengyelország és Magyarország), ahol általános volt a kályhafűtés (TOMKA 2006.). 4. kép Alvinc. A Martinuzzi kastély homlokzata (1546-1551): a Melith kastély valószínűsíthető párhuzama (Csernyi Béla felvétele 1900 körül - BALOGH 1979. 12. kép alapján) Fig. 4 Alvinc. Facade of the Martinuzzi castle (1546-1551): the probable analogy of the Melith Mansion (photo by Béla Csernyi around 1900 - after BALOGH 1979. fig. 12) 284