A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Istvánovits Eszter–Kulcsár Valéria: Az első szarmaták az Alföldön (Gondolatok a Kárpát-medencei jazig foglalásról)

Az első szarmaták az Alföldön temetkezésben, hiszen semmi okunk arra gondolni, hogy a legkorábbi temetők egy generáció után megszűnnének.

32 E szerint a modell szerint mellettük ott kellene lennie azoknak a síroknak, ahol az észak-pontusi leletkör már elkezd felhígulni. 9. Temetkezési rítus Minthogy a legtöbb ide sorolható lelet szórványként került múzeumba, a temetkezési rítusra vonatkozó adataink igen szerények. Információt csak kis számú lelőhely alapján nyerhetünk. Itt elsősorban a Füzesabony-Kastély-dűlői (FARKAS 2000.) temetőről lehet szó, de további kiegészítéseket nyerhetünk a Kelebia-Vermesjárason (KŐHEGYI 1985. 279-284.), Mezőcsát-Hörcsögösön (VADAY 1982/83.), Tápiószele-Szumrák-dűlőben (PÁRDUCZ 1950A., PÁRDUCZ 1956. 179.) és Újszilvás—Gólyajáráson (TARI 1994.) talált temetkezések alapján is. Az itt elmondottakkal kapcsolatban ismét hangsúlyoznunk kell a keltezési nehézségeket. Valamennyi rendelkezésünkre álló adat D-É-os vagy ahhoz közel álló tájolásról tanúskodik. A sírok zömében nők nyugodtak, jellemző a férfiak hiánya. A jól megfigyelt sírok esetében (rönk)koporsóra utaló nyomokat regisztráltak. Kivételképpen tudunk sírrablásról (Mezőcsát-Hörcsögös 62. sír). A füzesabonyi 150. sír tanúsága szerint a gyöngyös viselet kialakulását - gondolunk itt elsősorban a gyöngyös övre, valamint a láb táján talált nagyobb mennyiségű gyöngyre, amely lábbeli vagy ruha, illetve nadrág alját díszítette - is arra az időszakra kell kelteznünk, amikor még az arany fülbevalók, aranygyöngyök és aranylunula garnitúraként együtt előfordul. Nem különbözik az aranyleletes sírok kísérő leletanyaga sem a későbbiektől: megtaláljuk köztük az orsókat, pixiseket, karpereceket, tükröket, edényeket. Mint láttuk, előfordulnak - ha nem is túl nagy számban - a római importok, így egy-egy fibula, edény és talán a tükrök. Kérdés persze, hogy ezek már Pannoniából érkeztek-e vagy a bevándorló szarmaták a Fekete-tenger vidékéről hozták ezeket magukkal. A fenti adatok arra utalnak, hogy a korai csoport temetkezési szokásai csaknem változatlanul továbbéltek (vagy legalábbis megtalálhatóak) a későbbi alföldi szarmaták körében, s inkább csak új színekkel bővült a paletta. A temetkezésekkel kapcsolatos adatoknál eltérést jelentett mindenképpen a nemi arányok megváltozása, a sírrablás tömeges felbukkanása. Megjegyzendő, hogy alighanem épp ez - ti. a rablás hiánya - a magyarázata a korai sírok aranygazdagságának, s egyáltalán nem zárható ki, hogy a következő időszakban a régészek számára épp azért „tűnnek el" váratlanul a korai sírok aranyai, mivel a későbbi temetkezéseket alaposan végigrabolták. Feltűnő jelenség, hogy a füzesabonyi vagy a mezőcsáti aranyleletes sírok egy szűk kronológiai horizonthoz tartoznak, és hiányoznak a későbbi temetkezések. Ez a körülmény, továbbá a rablás hiánya esetleg a folytonosság megszakadására utalhat a szarmata népesség Kárpát-medencei történetében, legalábbis az elsősorban az aranyhorizonttal jellemezhető területeken. Ugyanakkor figyelembe véve a fenti kronológiai megállapításokat, adódik egy következő - korántsem elhanyagolható - probléma. Az I. század végén, amikor minden eddigi elképzelés szerint még létezik az aranyhorizont, elindulnak vagy használatban vannak már olyan temetők is, amelyekből a fentiekben bemutatott leletanyag teljességgel hiányzik vagy csupán jelzésszerűen (karneolgyöngyök) mutatható ki.

33 A korai keltezést ugyancsak római tárgyak (fibulák) teszik lehetővé. 32 Az alábbiakban látni fogjuk, hogy a pillanatnyilag ismert, „aranyhorizonthoz" tartozó lelőhelyek valójában igen szűk kronológiai keretek között mozognak, s rendkívül kis sírszámúak. Ha feltételezzük róluk, hogy több generáció temetkezései, akkor még kevésbé értékelhető a korszak története és régészete, hiszen már így is olyan kis populáció képe rajzolódik ki, amelyről lehetetlen elképzelni, hogy kiszorítaná a dákokat, zsoldba szegődne a kvádokhoz stb. 33 A torquesekkel foglalkozó részben már említett, újonnan előkerült felsősimái nyakperec is jelzi, hogy nem csak a karneolgyöngyök jönnek számításba, hanem egyéb tárgytípusok is, amelyek a későbbi temetőkben rablás áldozatává váltak.