A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Istvánovits Eszter–Kulcsár Valéria: Az első szarmaták az Alföldön (Gondolatok a Kárpát-medencei jazig foglalásról)

Az első szarmaták az Alföldön 7. kép Az aranytorquesek elterjedése az Alföldön 1: Budapest-Káposztásmegyer (KŐHEGYI 1985. 307. IX. tábla 3.), 2: Dunavecse (PÁRDUCZ 1931. 125.), 3: Füzesabony-Kettőshalom 1. sír (KŐHEGYI 1985. 305. VIII. tábla 15.), 4: Mezőcsát-Hörcsögös 63. sír (VADAY 1982/83. 170. Taf. 4: 2., 6: 5.), 5: Nyíregyháza-Felsősima, Gyebrás-tanya 140. sír (JAM publikálatlan / unpublished), 6: Szank-Móricgát (KŐHEGYI 1985. 326. XIV. tábla 3.), 7. Törökszentmiklós-Surján-Újtelep 54. sír (VADAY 1989. 286. N. 415. T 141: 3.), 8: Újszilvás-Gólyajárás 1. sír (TARI 1994. 259. 2. kép 1.), a: a „klasszikus aranyhorizont" leletei, b: az „aranyhorizontnál" későbbre keltezhető darabok Fig. 7 Spread of golden torques in the Great Hungarian Plain, a: find of the „classical golden horizon", b: pieces dated after the time of the „golden horizon" 6. A korai szarmata sírok aranytárgyairól általában A magyarországi aranyhorizont legtöbb párhuzamát - érdekes módon - főképpen a Krímfélsziget ún. késő szkíta temetőiben találjuk meg. A formai rokonság leginkább a többek által évtizedeken keresztül kutatott Uszty-Alma-i temetővel mutatható ki, ahol ismertek a jellegzetes bordázott aranycsövecskék, az arany vödörcsüngők, a négyszirmú virág alakú aranylemezkék.

25 A legtöbb publikált sírban került elő halotti koszorúhoz tartozó levél alakú aranylemez, amely formailag LOBODA-PUZDROVSKIJ-ZAJCEV 2002.: 603. sír: Abb. 3: 9., 620. sír: Abb. 15: 23. = csövecskék; uott: 603. sír: Abb. 3: 19., 620. sír: Abb. 22. = vödörcsüngők; uott: 612. sír: Abb. 9: 7., 620. sír: Abb. 14: 7. = fiitterek. 219