A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Istvánovits Eszter–Kulcsár Valéria: Az első szarmaták az Alföldön (Gondolatok a Kárpát-medencei jazig foglalásról)

Istvánovits Eszter — Kulcsár Valéria Egy részüket antik mintákra vezetik vissza, másokat - köztük a zoomorf példányokat - a szkítaszarmata állatstílusra (ZASZECKAJA 1979. 111-112., GUSCSINA-ZASZECKAJA 1994. 15., KOVPANYENKO 1986. 40—41.)- Ugyanezek a formák - számos további között - szerepelnek LI. Marcsenko a kubáni szirák anyagot elemző könyvében is, amelynek kronológiai táblázata szerint a bennünket érdeklő lemezkék közül némelyek (pl. a hatszirmú rozetta) a Kr.e. I. századra jellemző, de a formák zöme a Kr.u. I—II. századra keltezhető (MARCSENKO 1996. 230. risz. 11.). 4. Arany gyöngyök Az aranyfiitterekhez szorosan kapcsolódnak a bordázott vagy sima aranylemezből sodrott csövecskék. Számuk az alföldi sírokban nem túl magas: 1-7 szokott előkerülni, a leggyakoribb szám az 5-6. Az ilyen lemezgyöngyök a Pontus-vidéken a hellenizmus óta divatban voltak, s jellemzőek a késő hellenizmus idején, illetve a kora római korban is. Több esetben a négylevelű rozetta alakú lemezkékkel együtt fordultak elő (pl. Novocserkasszk, Szokolova Mogila, Uszty-Alma 612. sír) (KOVPANYENKO 1986. 43. - további irodalommal, LOBODA-PUZDROVSKIJ-ZAJCEV 2002. Abb. 9: 7.), illetve egyéb figurális lemezekből álló ruhadíszek tagolására szolgáltak (pl. Porogi 2. sír - SZIMONYENKO-LOBAJ 1991. risz. 19: 3—4.). 5. Torquesek A korai aranyhorizont leletei között említhetjük még a torqueseket. Maga a nyakperec mint ékszer a szarmaták körében általánosan elterjedt. Az aranyból készítettek - nyilván a sírok nagyfokú rablottsága miatt is - csak ritkán kerülnek elő (7. kép).

23 Mind férfi-, mind női temetkezésben előfordultak. A korai horizontra jellemzőek. Közös vonásuk a négyszögletes metszet és a két kampós záródás. Ettől eltérő a Törökszentmiklós-Surján-Újtelep 54. sírban talált nyakperec, amelynek mindkét vége hurkos. A vele előforduló fibulák alapján azonban ez a leletegyüttes semmiképpen nem keltezhető a II. század végénél korábbi időpontra (VADAY 1985. 367-368., VADAY 1989. 286. N. 415. T. 141: 3.). Nemrégiben az M3-as autópálya építését megelőző feltárások során Nyíregyháza-Felsősimán, a 161. lelőhelyen, a 140. sírból került elő egy aranytorques, mely kivitelében a korai darabokhoz tartozik. Gömbölyű karneolgyöngyökből fűzött nyaklánc egészítette ki. Értékelése az újonnan feltárt temető elemzésének egyik izgalmas kérdése lesz.

24 Az aranytorquesek keltezésének kérdése különösen fontos, mivel a szomszédos germán fejedelmi leletekben méltóságjelvényként ugyancsak feltűnnek. Vannak, akik szerint ezek a - többségükben római donációkként(?) a germánokhoz kerülő tárgyak - kelta hagyományra vezethetők vissza (PROHÁSZKA 2004. 51-52.), mások felvetették, hogy a germán világban inkább szarmata hatásra terjedhettek el egészen Dániáig (CARNAP-BORNHEIM-ILKLCR 1996. 364.). Keleten jól reprezentált a típus mind az antik görög régiségek között, mind a szarmata leletanyagban. Előfordulása leginkább az Észak-Kaukázusban és a Bosporusnál jellemző (GUSCSINA-ZASZECKAJA 1994. 16.). Nemrégiben a Szegedi Tudományegyetemen a torquesekről írta szakdolgozatát Babolcsi Andrea. 96 lelőhelyről 157 torquest gyűjtött össze. Mindössze 4,5%-a készült aranyból. (BABOLCSI 2004. 115.) Publikálatlan leletek a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. Istvánovits Eszter ásatása. Ugyanerről a lelőhelyről egy aranylunula is előkerült. E leletek értékelése külön tanulmány tárgya lesz. 218