A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Istvánovits Eszter–Kulcsár Valéria: Az első szarmaták az Alföldön (Gondolatok a Kárpát-medencei jazig foglalásról)

Az első szarmaták az Alföldön Vannianum helyének azonosítása a folyónevek alapján. Egyedül a Marus-Morva azonosítása biztos, ettől keletre és nyugatra is elképzelték Vannius királyságának kiterjedését." (FEHÉR-KOVÁCS 2003. 50-53. - a kérdés részletes irodalmával.) Ezek szerint sikerült a foglalás időpontját leszűkíteni a Kr.e. 10 és Kr.u. 20 közötti időszakra. Vizsgálandó az a kérdés, hogy lehet-e ennél pontosabb kormeghatározást adnunk. Ehhez meg kell határoznunk a jazigok által legkorábban megszállt területet, valamint tisztáznunk kell a számításba vehető térség Kr.e. 10 és Kr.u. 20 közötti történetét.

5 Vannius királyságának a helyét Tacitus is meghatározta, mégpedig a következőképpen: it

A mindkettőjüket [ti. Maraboduus és Catualda megbuktatott markomann királyokat] kísérő barbárokat, hogy betelepedésük a békés tartományokat ne zavarja, a Danuviustól északra, a Marus és a Cusus folyók közé költöztetik, királyul pedig a quadok népéből való Vanniust adták nekik.'" (TACIT. Annál. 2.63.) A Plinius- és Tacitus-féle meghatározás közti ellentmondást - ti. hogy Vannius országa az előbbi szerző szerint a Marus és a Duria, az utóbbi szerint a Marus és a Cusus között fekszik a kutatás azzal oldotta fel, hogy sikerült meggyőzően azonosítania a két folyót. E szerint a korábbi illyr Cusus ('tajtékos folyó') név későbbi kelta fordítása a Duria (vö. GRAF 1936. 34-35. - további irodalommal.). A kérdés már csak az, hogy melyik folyót ismerték ezen a néven az antikvitásban, azaz előretörtek-e a jazigok a Morva folyóig, ahol kapcsolatba léptek Vanniusszal, avagy a germánok ettől a vonaltól keletebbre is megszállták a Dunától északra fekvő vidéket. A klasszika-filológusok, régészek és történészek körében mindkét elképzelésnek voltak hívei.

6 A kérdésbe a barbaricumi régészet is beleszólt. A szlovákiai kutatások a kvádokhoz köthető, legkésőbb az I. század közepére keltezhető leleteket (Bla-Blb = késő Augustus-kora Tiberius és késő Tiberius-Claudius kori) már meglehetősen régóta kimutatják egészen a Vág völgyéig. Elgondolkodtató azonban ezzel szemben Fitz Jenő ellenérve, hogy Vannius országa és a kvádok megtelepedési határa nem kellett, hogy egybeessen. Róma számára Maraboduus jelentette a veszélyt, ő ellene szervezték Vannius országát. Ez a stratégiai helyzet pedig inkább valószínűsíti a folyóként jelentősebb Morvát határként (FITZ 1961/62. 207-208.).

7 A területi elhelyezkedés meghatározásánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a rómaiak a Kosztoláctól Esztergomig tartó Duna-szakaszt jelölték ripa Sarmatica névvel (PATSCH 1937. 133.). Ez azonban csak annyit jelenthet számunkra, hogy volt olyan időszak, amikor Esztergom táján húzódott a szarmata-germán határ. Hogy ez a helyzet a foglaláskor alakult-e ki, az nem dönthető el. (Plinius alapján inkább nemmel kell válaszolnunk, de a további régészeti kutatások nyilván előbb-utóbb lehetőséget biztosítanak majd a helyes álláspont kidolgozásához.) Plinius fentebbi adatát a jazigok előretöréséről Carnuntumig mindenképpen a foglalás idejére kell vonatkoztatnunk. Ebben az esetben a szarmaták a Vannius-féle királyság kialakulása előtt A későbbiekben bőven lesz szó a régészeti leletek hiányáról, illetve keltezésük nehézségeiről. Az alábbi fejtegetésben ennek megfelelően a jazigok tárgyi hagyatékáról nem beszélünk. Lásd erről részletesen ALFÖLDI 1942. 179-180., 210-212. - a korábbi teljes irodalommal. Ő maga egyébként a Morva-határ híve. Mielőtt tovább vizsgálnánk a betelepedés időpontjának kérdését, ízelítőül annak illusztrálására, hogy mai napig is mennyi bizonytalansággal állunk szemben, álljon itt egy igen sajátos - ámde teljesen elvetélt - elképzelés, mely nem is olyan régen megkísérelte gyökeresen újraértékelni eddigi ismereteinket. E szerint a Parthissus név a Körösökkel vagy a KisSzamossal, a Marus a Marossal (és nem a Morvával) azonosítható. A jazigok ennek megfelelően a Bánságot foglalták volna el. (VÉKONY 1989. 78-79.) Ez a hipotézis azonban egészen egyszerűen kihagyta Carnuntum (Deutsch-Altenburg), a regnum Vannianum vagy épp a szarmata-germán határ említését. Ezek után megalapozatlansága miatt ezt a hipotézist azonnal el is vethetjük. A leletanyag (Sládkovicovo, Ábrahám, Kostolná pri Dunaji lelőhelyek - valamennyi Galánta vidékén /a földrajzi nevek jegyzékét 1. a kötet végén!) azóta is eléggé gyér (KOLNÍK 1977.), de azt hozzá kell fűznünk, hogy szarmata jelenlétre utaló nyomot a térségben - azaz a Kis-Alföldön Carnuntumig (Deutsch-Altenburgig) - nem találtak. 205