A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Scholtz Róbert: Szkíta kori leletek Nyíregyháza–Volántelep lelőhelyről

Scholtz Robert A tárgytípussal legutóbb foglalkozó Kemenczei Tibor henger alakú, bütykös gyöngynek nevezte el (KEMENCZEI 2001. 31.). A szkíta jellegű Alföld csoportra jellemző gyöngytípus (CHOCHOROWSKI 1985. 54. Abb. 10:25.) analógiái több, jól dokumentált temetkezésből ismertek. A legtöbb a tápiószelei temetőből származik.

15 Kisebb-nagyobb számban az Alföld csoport egész területén megtalálhatók.

16 Az 1980-as évek közepén kb. 140 darabot tartott számon a kutatás (CHOCHOROWSKI 1985. 54.).

17 E gyöngytípus elterjedésének alsó kronológiai határát a tápiószelei 372. sír korong nélkül készített bögréje, valamint a vámosmikolai sír, míg a felső kronológiai határát a sanislaui temető húzza meg.

18 Az előbbiek korát a Kr.e. VI. századra (KEMENCZEI 2001. 159.), utóbbit a Kr.e. V. század közepére - IV. század közepére határozták meg (NÉMETI 1982. 132., NÉMETI 1999. 174.). A henger alakú, bütykös gyöngyök elterjedését általánosan a Kr.e. VI-V/IV századra keltezhetjük. A téma azonban további kutatást igényel. Kereszt alakú agyaggyöngy A Kárpát-medence szkíta korral foglalkozó szakirodalmában nem sikerült ennek a tárgynak analógiájára bukkannom (2. kép 4.). Hasonló emlékekkel a preszkíta emlékek között találkozunk. Az egyik analóg tárgyat - sajnos méret és alapanyag meghatározás nélkül! - Gallus Tibor és Horváth Sándor közölte 1939-ben a Kőbán-vidékről (GALLUS-HORVÁTH 1939. LXXIX. t). Egy másik hasonló lelet Tyerenozskin 1976-ban megjelent tanulmányában látható. Kereszt alakú pasztagyöngy (TYERENOZSKIN 1976. risz. 31:4.) 1970-ben, az I. T. Csernyahov és I. M. Smaglij által vezetett szuvorovi ásatáson a 4. halom 1. sírjából került napvilágra. A 20 méter átmérőjű halom alatt egy 2,2x1,7x0,5 m-es, lekerekített sarkú négyzet alakú sírban igen rossz állapotban megmaradt csontváz feküdt. Mellékletei: két korong nélkül készített edény (egy behúzott peremű tál és egy nyomott gömb testű edény), egy bronzkarperec, három bronzkarika, egy gömbölyű pasztagyöngy és egy kereszt alakú pasztagyöngy. A sírt a preszkíta korra keltezték (TyERENOZSKiN 1976. 62-63. risz. 31.). *

9 A Kobán-vidéki és szuvorovi párhuzamok alapján a volántelepi gyöngyöt (feltételesen) a preszkíta emlékek közé sorolom. Mindaddig, amíg szkíta - vagy más - korra keltezhető párhuzamát nem sikerül fellelnünk, a gyöngyöt a Kr.e. VIII. századra datáljuk. 15 Henger alakú bütykös gyöngyöket tartalmazott Tápiószelén a 22. (19.) sír (BOTTYÁN 1955. VIII. t. 12., 14-15., PÁRDUCZ 1966. 38-39. Pl. XII: 2., 3., 6., 7., 11., 12.); a 36. (30.) sír (BOTTYÁN 1955. IX. t. 10., 13., PÁRDUCZ 1966. 39. Pl. XII: 15., 16., 18.); a 332. sír (PÁRDUCZ 1966. 65. Pl. XLIX: 29.); a 365. sír (PÁRDUCZ 1966. 70-71. Pl. LX: 3-6.); a 372. sír (PÁRDUCZ 1966. 71. Pl. LX: 7., KEMENCZEI 2001. 159-160. Kat. 187.). Zárójelben a Bottyán Á. által használt (BOTTYÁN 1955.) sírszámokat adtam meg PÁRDUCZ 1966. nyomán. 16 A henger alakú bütykös gyöngyök előfordulása többek között: Hetény I-B. 16. sír (DUSEK 1966. 86. Taf. LI:26^0.); Orosháza-Gyopáros 161. sír (JUHÁSZ 1972. 11. kép 17-18., 20-21., JUHÁSZ 1976. 249., 8. kép 7.); Szentes/Kunszentmárton-Jaksor 24. sír, 43. sír (CSALLÁNY-PÁRDUCZ 1944/45. XXXV. t. 3-17., XXXIV. t. l-l., XXXVII. t. 7., KEMENCZEI 2002. 33. Abb. 8.); Vámosmikola 27. sír (LACZUS-PÁRDUCZ 1969. 221. Fig. 3., Pl. LVIII: 8-9., KEMENCZEI 2002. 41. Abb. 15:1-13.). 1

' A lengyel kutató 6017 darab gyöngy alapján alkotta meg típustáblázatát. A henger alakú, rátett díszű gyöngyöket a 25. típusba sorolta, melybe az összes gyöngy 2,3%-a (138 db) tartozott (CHOCHOROWSKI 1985. 54.). 18 A temetőben három sír tartalmazott henger alakú bütykös gyöngyöt/ket: 7., 19. és 21. sír (NÉMETI 1982. 133. Abb. 6: 9, 141. Abb 8: 15., 142. Abb. 20: 6.). 1" A.I. Tyerenozskin szerint a kereszt alakú bronzgyöngyök a Kobán-vidék mellett a Szír-darja mentén feltárt tagiskeni és ujgaraki temetőkben is megtalálhatók. A szerző a Fekete-tenger vidékén nem ismert hasonló díszeket (TyERENOZSKiN 1976. 177. risz. 94: 8-9.). 192