A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Scholtz Róbert: Szkíta kori leletek Nyíregyháza–Volántelep lelőhelyről

Szkíta kori leletek Nyíregyháza-Volántelep lelőhelyről Agyag orsógomb A kutatás a mindennapi élet munkaeszközei közé sorolja az agyag orsógombokat. Az Alföld csoport népessége által használt orsók általában durva kivitelűek, nagyjából azonos méretűek. Nagy számuk fejlett szövő-fonó háziiparra mutat (BOTTYÁN 1955. 53.). Több lelőhelyen is megfigyelték, hogy az orsók egyaránt lehetnek női és férfi sírok mellékletei (pl. Nyáregyháza 13. sír KISFALUDI 2004. 178.).

20 Nem ritka, hogy egyszerre több orsót is helyeztek az elhunyt mellé (6 db: Tápiószele 10. sír). Egyes kutatók szerint e tárgyak rituális mellékletként és nem használati eszközként kerültek a sírba (KISFALUDI 2004. 177-178.). A bekarcolt vagy besimított spirálmotívummal (csigamotívum) díszített orsógombok elsősorban az Alföld csoport területén terjedtek el. Az Erdély/Ciumbrud csoport területéről eddig egyetlen darabot sem közöltek. Az elsősorban temetkezésekből publikált tárgyak felszínét három,

21 négy,

22 sőt néhány esetben öt spirálissal díszítették. J. Chochorowski 11 különféle típusú orsógombot különböztetett meg. A spiráldíszes orsókat a 8. típusba sorolta (CHOCHOROWSKI 1985. 79. Abb. 21:8.) P A volántelepi orsógombot négy besimított spirálissal díszítették (2. kép 5.). Legjobb analógiája Tiszavasvári-Csárdapart 2. sírjából ismert. Az urnasírban az orsó mellett két ezüst spirál hajkarikát, 14 db kék szemes gyöngyöt, egy korong nélkül készített, behúzott peremű tálat, valamint egy ugyancsak korong nélkül készített füles bögrét tártak fel. Korát a Kr.e. VI-V. századra határozták meg (KEMENCZEI 2002. 41^5. Abb. 10:18-25.). Füles bögre A korszak legjellegzetesebb edénytípusai közé tartoznak a korongolt, kettőskúpos testű, egyfülű bögrék. A szkíta jellegű Alföld csoport temetőiben szinte mindenütt jelen vannak. E tárgytípus megtalálható a szkíta peremterület más vidékein is, így a Kustanovice/Kustánfalva csoportban (CHOCHOROWSKI 1985. 36.), Moldvában (NÉMETI 1982. 121.), Bulgáriában (HANSEL 1974. 198., 206., Abb. 2., Abb. 9:4., 7., 15.). Az Erdély/Ciumbrud csoport területén azonban csak szórványosan fordul elő (NÉMETI 1982. 124., VASILIEV 1980.). A látszólag egységes formán belül nagyon sokféle változat különíthető el.

24 Nem áll rendelkezésünkre kidolgozott, részletes tipológia, a kutatók egy része elképzelhetőnek tartja, hogy a sokféle - egymás mellett élő - típusváltozat a kultúra virágkorára lehet jellemző (GALÁNTHA 1987. 86.). A Kárpát-medencében a korongolás technikáját a szkíta jellegű Alföld csoport népe terjesztette el (LENGYEL 1964., KEMENCZEI 2001. 34.). A korongolt kerámia a Kr.e. VII. század második felében - a VI. század elején jelent meg, s a VI. század második felére már széles körben elterjedt az Alföldön (PATAY-KISS 2001/2002. 130.). A volántelepi bögre általános, a korszak teljes időtartama alatt előforduló típust képvisel, ezért pontosabb kormeghatározó értékkel nem rendelkezik. Napjainkra már meghaladott Bottyán Á. nézete, miszerint az orsógombok csak női sírokból kerültek elő (BOTTYÁN 1955. 53.). Orosháza-Gyopáros 9. és 120. sír (JUHÁSZ 1976. 231. 2. kép 4., 248. 7. kép 3.). Alsótelekes (PATAY-KISS 2001/2002. 11. ábra 5.), Chotin I/B. 8. sír (CHOCHOROWSKI 1985. 79. Abb. 21:7.), Csanytelek 7. sír (CSALLÁNY-PÁRDUCZ 1944/45. XXX. t. 2-2a.), Gáva-Szincsepart (KEMENCZEI 2002. 41-45. Abb. 12:8.), Orosháza-Gyopáros 2. sír (JUHÁSZ 1972. 2. kép 4.), Törökszentmiklós-Surján 46. sír (CSALOG-KISFALUDI 1985. Abb. 3:7.). A lengyel kutató összesen 396 db orsógomb felhasználásával alkotta meg típustáblázatát. A 8. típusba az orsók 8,4%-a (33 db) tartozott (CHOCHOROWSKI 1985. 79.). Az egyes darabok színben, anyagminőségben, falvastagságban, az edénytest arányaiban, a fenék kiképzésében, a díszítésben, a fül kiképzésében, az edények nagyságában stb. térnek el egymástól (GALÁNTHA 1987. 85-86.). 193