A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Horváth Tünde: A badeni kultúráról – rendhagyó módon

Horváth Tünde - Már megint csaprészegen jössz haza? Es mi ez a rongy rajtad? - Are you coming home again drunk as an owl?And what is that rag you wearing? -Nadrágnak mondták vagy mi... az összes árut odaadtam érte... -They call it trousers or whatever... I gave in exchange all the goods... törvényeink szerint ezért halállal kell lakolnia! by our law you are punished with death for that! 17. kép Rekonstrukciós rajz - karikatúra „A békés badeni kultúrá"-ról 3 képregény-kockában (rajzolta Peterdi Csaba) Fig. 17 Reconstruction - cartoon on the „Peaceful Baden Culture" in three comics shots (drawing by Csaba Peterdi) kérődzők tenyésztésével foglalkoztak. A társadalmat erős központi irányítás és korcsoport-intézmények jellemezték. Egyszerre csak ez a fejlett agrokulturális társadalomrendszer totálisan öszszeomlott, és átadta helyét a pásztorkodó gödörsíros kurgánok népének. A Tripolje/gödörsíros váltás azonban nem ment végbe békés keretek között. A két kultúra között erős kereskedelmi, szociokulturális és háborús konfliktusokat mutattak ki. A gödörsírosok „a hatalomátvétel" után előszeretettel emeltek kurgánt a késő Tripolje korszak egykori erődített magaslati településein (DOLUKHANOV 2004. 83-84.). Nem véletlenül választottam ki ezt a térben távoli, időben egykorú példát, hanem azért, mert a badeni kultúra esetében is feltártak hasonló eseteket, csak nem ismerték fel ennek agresszív, hódító és leigázó jellegű vonását. Tiszavasvári-Gyepároson és Mezőcsát-Hörcsögösön a kurgánépítők a badeni temető fölé emelték a halmot. Kalicz Nándor így magyarázta a jelenséget: „a kurgánépítők ismerték a temető helyét, mint szakrális körzetet, és ezért emelték itt..." (KALICZ 1999. 86.). Ugyanitt azonban azt is megjegyzi, hogy a mezőcsáti halom emelése közben a felhordás során több badeni sírt is elpusztítottak az építők, és gyakorlatilag feldúlták a temető nagy részét (másodlagos helyzetben feküdt a kősztélé is). Kétegyháza határában az 5. és 6. kurgán alatt regisztráltak Cernavoda III.-Boleráz településnyomokat (ECSEDY 1978. 20., 30.). Nos tehát: mi ez, ha nem egy ismert és lenézett, leigázott kultúra megszentségtelenítése? A kurgánépítők bizonyára ismerték ezt a helyet, és azt is nyilván tudták - hát persze, hogy tudták! -, hogy a badeni kultúra emberei számára ez egy szakrális, köztiszteletben álló hely. Épp ezért dúlták fel, szentségtelenítették meg, és „fejelték rá" a saját maguk nagyobb dicsőségére azt a monumentális, messzi távolságból virító, és még ma is meglevő reprezentatív építményt! A természetfeletti Balatonőszöd-Temetői-dűlőben nemcsak a feláldozott emberi és állati tetemek utaltak arra, hogy bonyolult vallási szertartásokat végeztek az itt élők: egy félbetörött, férfiarcot formázó 116