A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Horváth Tünde: A badeni kultúráról – rendhagyó módon

A badeni kultúráról — rendhagyó módon faluból származók voltak. Bárhogyan is: a badeni kultúrán belüli konfliktushelyzetek pórul jártjai, akik a közösségen belüli vagy közösségek közötti erőszak áldozatául estek (HORVÁTH 2004., ZOFF­MANN 2004.). Nem úgy tűnik, hogy ezek az emberek véletlenül pusztultak el, és ha már így történt, mint­egy szívességet tettek közösségüknek azzal, hogy tetemüket áldozatul használhatták. Az 1489. gö­dör ötös temetkezésének esetében a 37. számú, 23-27 éves férfi gerinccsigolyájába ékelődve, szinte belekövesedve egy háromszögletű nyílhegyet találtunk (HORVÁTH 2004c. 98.). Ez egyértelmű bizo­nyíték arra, hogy ezt az embert szándékosan megölték: íjjal lenyilazták (15. kép) A legérdekesebb esetekben az áldozati gödrökben több rétegben helyeztek el áldozatot, ál­talában az emberi tetemek mellett állati tetemeket is. Balatonöszödön az 1612. gödörben felül öt ku­tyát, középen egy kisgyermeket, legalul több mint harminc juhot (értelmezési lehetőség: birkanyáj a bojtárral és terelőkutyáival? - 16. kép) bontottunk ki; a 426. gödörben két nőt, egy szarvasmarhát, alatta kecskebakot és egyéb kiskérődzőket, a legalsó szinten egy nagytermetű férfit hátán csecse­mővel (értelmezési lehetőség: apa gyermekével, a hozzá tartozó asszonyaival és állataival?). Hogyan lehetséges, hogy ennyi életet és ekkora vagyonokat herdáljanak el egy-egy rítus során? Valójában ennyire gazdag volt ez a kor? Egy nyáj egyszeri alkalomból való feláldozása a leg­gazdagabb kultúra esetében is csak egyet jelenthet: nem egy ember felajánlását, hanem egy egész faluközösségét. Itt azonban újra vissza kell utalnunk arra a megállapításra, hogy a badeni kultúrán belül kimutatható a javak birtoklásának és elosztásának egyenlőtlensége. Az állati áldozatok esetében feltételezhetjük, hogy az áldozati állatok nagy részét azok az emberek ajánlották fel a kö­zösség számára, akiknek ebből a legtöbb volt - tehát a vagyonosabb réteg. Voltak tehát előnyei, de hátrányai is annak, ha valaki tekintéllyel bírt saját közösségén belül. Folytassuk a korszak talán leghíresebb példájával: Ötzivel, a, jégemberrel" (Alpok, Olasz­ország és Ausztria határán). A badeni kultúra idején élt (Kr.e. 3350-3100), gleccserbe fagyott ember a korszak egyetlen lelete, ahol az emberi testet még ma is annak teljes fizikai valójában vizsgálhat­juk, lévén egy mumifikálódott holttest, amelynek ruházata, használati eszközei, de bőre, belső szer­vei is teljesen épen maradtak a jégben konzerválódva. Ma már biztosan állíthatjuk - CT és egyéb vizsgálatok alapján -, hogy Ötzit meggyilkolták. Halálát sebei, a vérveszteség, valamint a fagy okozta. Az is biztos azonban, hogy Ötzi is megsebesítette támadóját/támadóit, erről árulkodik a nyílhegyein és késén levő, az övétől eltérő DNS-t mutató emberi vér (LEITNER 2000.). Lehet ez egy groteszk véletlen? Láthattuk, nem kell a bolsanoi havasokig elmenni, hogy az erőszak jeleit felfe­dezzük a korszak társadalmában. A közösségen belüli erőszak a „békésnek és hosszú életűnek tartott" badeni kultúra idején és területén egyáltalán nem volt ritka eset (17. kép). 56 A különböző kultúrájú közösségek közötti konfliktusokra is hozhatunk példát. A badeni kultúrával részben egyidős késő Tripolje kultúra Uszatovo variánsa a Prut-Dnyeszter-Bug folyók között, és nyugatabbra az Al-Duna és Moldávia területén terjedt el (Kr.e. 3780-3320). Az Uszato­vo társadalmat katonai irányítású főnökségként írják le, elsősorban állattartással, főleg ló és 56 Erőszakos sérülés nyomait mutatták ki a Ludanice, Michelsberg, Altheim, tölcséres szájú edények, gömbamfórás és zsi­negdíszes edények kultúrájában is emberi csontvázakon (VENCL 2004.). A badeni kultúrán belül itt tárgyalhatjuk az ún. tö­megsírokat, mint pl. Nitriánsky Hrádok-Zámecek, Balatonboglár, Lichtenwörth, Leobersdorf, Palotabozsok. Sokszor köz­vetett adatok is utalhatnak erőszakra: E. Neustupny pl. a vikleticei zsinegdíszes kultúra temetőjében végzett demográfiai elemzés során megállapította, hogy a 15-30 év közötti férfiak 15%-kal gyakrabban haltak, mint ahogy az természetes ha­láluk időpontja szerint következne, és ennek okát háborúskodásokban való részvételükkel magyarázta (VENCL 2004. 64.). Tulajdonképpen az erőszakosságokra és háborúskodásra adott egyik válaszreakció lehet a magaslati, védett/erődített tele­pülések megjelenése is a badeni kultúrában. A településeken előkerült emberi áldozatok egyfajta értelmezése pedig a né­pességszabályozás egyik megnyilvánulása is lehetne. 115

Next

/
Thumbnails
Contents