A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Horváth Tünde: A badeni kultúráról – rendhagyó módon

A badeni kultúráról — rendhagyó módon A termékcserét mindenütt a gazdasági érdek hozza létre. A gazdasági élet átalakítása mellett befolyásolhat egyéb társadalmi tevékenységeket, sőt még a szertartások kivitelezését is gazdagíthatja. Jelentősége tehát hasznosságán túlmutat: lehetővé teszi, hogy különböző kultúrájú népek érintkezzenek egymással, és az így létrejött kontaktus hatása az emberi fejlődésben felmérhetetlen (SÁRKÁNY 1998. 106-107.). A kereskedelem a primitív társadalmakban inkább csoport, mint egyéni tevékenység, így középpontba a különböző közösségek találkozása kerül, amelynek csak egyik célja a javak cseréje. A specifikusságot növeli, hogy az export nem mindig azonos csatornákon folyik az importtal. Ráadásul a csereügyleteknek egymástól elkülönült szférái lehetnek, mint pl. a létfenntartási javak szférája, a presztízs-javak szférája, az emberekre (pontosabban asszonyokra) való jog stb. A szférák elkülönítése a társadalmi előítéletek alapján történik (konverzióval és átengedéssel), ezért minden társadalomban más és más szférák jelenhetnek meg. A kétoldalúság szempontjából megkülönböztethető az árucserétől az ajándékkereskedelem vagy ajándékcsere, amelyet viszonossági kapcsolat jellemez. Rendszerint szertartásos ajándékadásból áll olyan főnökök és uralkodók között, akik politikailag kapcsolatban állnak egymással. Az ajándékadás társadalmi kapcsolatokat erősít, rítusok, ünnepek sora kapcsolódhat hozzá, azaz az ajándékadás totális társadalmi élmény. Az ajándékcserében ezt tartják lényegesnek, és csak másodlagos annak gazdasági jelentősége. Azt, hogy ez a kereskedelem mekkora távolságokat ölelhetett át a korszakban elterjedt kocsi és a már jól bevált hajózás segítségével, leginkább két, a badeni kultúra peremterületeiről származó kiragadott specializált termék megjelenése jelzi a Kárpát-medence területén. A Földközi-tenger vidékéről luxuscikként vagy ajándékcsere keretében kagylókat (Id. a Triton-csigákat), az északnyugati sóvidékekről pedig sót és hozzá tartozó felszerelést exportáltak (Alpok vagy Halle környéke, a felszerelés és előállítás eszközei alapján az Elba-Saale vidéki sóforrásokból) (12. kép).

38 A csereügyletek termékei között élelmiszerek, állatok, mindennapi használati tárgyak és azok nyersanyagai, élvezeti cikkek, dísztárgyak, különleges értékű javak és emberi munkaerő találhatók. A badeni kultúra Kárpát-medencén belüli cseretermékei között említhetjük az obszidiánt (MARÁN 1998. 513-514.),

39 a gyapjút és az élő, gyapjas juhot (MARÁN 1998. 516.),

40 szarvasmarhát, A briquetage formában készült, feldarabolva kereskedelmi forgalomba kerülő só előállításához és felhasználásához egy egyszerű, mély tál és a badeni kultúra hagyatékában „spulniként" megnevezett agyagból vagy kőből készült mozsártörő jellegű eszköz, valamint egy ehhez tartozó kőlap szükséges. A felszerelés mindhárom elemét megtaláltuk Balatonőszöd-Temetői-dűlőben (tál: 2348. gödör, a porító-lap és a spulni az 1390. bolerázi kultúrrétegből). A „spulni" több változatban is megtalálható a badeni kultúrában: lehetséges, hogy a homorú végekkel kiképzett, gondosabban megformált változat az edény talpaként, annak felemelésére szolgált, míg a domború végű, vaskosabb példányok a só zúzására. Hasonló tálat közölt A. Tocík Nitriánsky Hrádokról (SÍ) a badeni III. fázisból (TOCÍK 1987. tipológiai tábla: Abb. 9/CH 1 típus). A felszerelés azonosítása: MATTHIAS 1976., DER GESCHMIEDETE HIMMEL 2004. 171. kép alapján. Az obszidiánnal kapcsolatos tevékenységnek nincsen látványos nyoma a badeni kultúra hazai leletanyagában, feltehetően azért, mert nem kellett bányászni, csak a felszínről begyűjteni. A telepeken ennek ellenére nem jeleztek a nyersanyagtípusból vagy termékeiből sehonnan feltűnő mennyiséget, és nem került elő pattintott kőeszközökből álló depó sem. Ugyanakkor a kőeszközt készítő mesterek létezése (Budakalász 91. sír) arra utal, hogy a régészeti leletanyag megint nem a valóságot, hanem annak csak egy kicsiny részét tükrözi. Délről terjedt észak felé, de a badeni kultúrán belül már kereskedhettek vele. Nagy jelentősége volt azért is, mert munkaátszervezéssel a nők felszabadulhattak korábban végzett tevékenységeik alól és szövés-fonásra specializálódhattak. A gyapjú és a belőle készült textiláru a korai városiasodást mutató mezopotámiai közösségek egyik fő kereskedelmi terméke volt. Hasonló történhetett a badeni kultúrán belül is. 105