A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)
Régészet - Horváth Tünde: A badeni kultúráról – rendhagyó módon
Horváth Tünde 12. kép Balatonőszöd-Temetői-dűlő: a sókészítés eszközei - párologtató tál és mozsártörő-készség Fig. 12 Balatonőszöd-Temetői-dülő: devices of salt-making - evaporating bowl and pestle erjesztett tejtermékeket, és a fazekasárukat. 41 Azok között a termékek között, amelyek a Kárpátmedencén belülre jutottak be, említhetjük a sót, tengeri kagylókat (Földközi-tenger), fémtermékeket (délkelet-európai bányákból és az Alpok forrásaiból is). Ritkaságuk és értékük miatt elképzelhető, hogy ezek ajándékcsereként kerültek a hazánk területén élő tekintélyes badeni emberekhez. A kereskedelmi forgalomban nagy szerepet játszhattak még az alkoholfélék, 42 és a hallucinogén anyagok (kagyló? és növényi narkotikum?). Specializáció A kereskedelemmel kapcsolatban már említettük, hogy elképzelhető egy kereskedőréteg kialakulása és megléte a badeni kultúrán belül. Ugyancsak e fejezetben utaltunk arra, hogy az italkészítés kapcsolatban lehetett a fazekassággal. Úgy gondolom, hogy bizonyos edénytípusok kifejezetten egyféle anyag befogadására szolgáltak (sajnos konkrét, anyagvizsgálattal alátámasztott adatok még nem állnak rendelkezésünkre). A speciális edényformákat talán éppen azok készítették, akik a benne tárolt folyadékokat előállították (sörfőzés). Az még valószínűbb, hogy a fazekasság - tekintve azt a mennyiséget, változatosságot és minőséget, amely a badeni kultúrát jellemzi - specializált foglalkozásként űzött ipari mesterséggé vált. Próbáljuk keresni - egyelőre nem nagy sikerrel - azokat a mesterjegyeket, amelyek egy-egy konkrét fazekas keze nyomához és ezáltal személyéhez köthetők. Mint azt a Természetfelettivel foglalkozó fejezetben kifejtem, bizonyos fokú specializáció jellemezhette a társadalmi és vallási vezetést is. Talán a hatalom ikonográfiái ábrázolásaként értelmezhetjük a szelevényi edényen ábrázolt emberi alakot és a tőrrel ábrázolt férfiakat (idoltípus) (13. kép). 41 Az ún. Bratislava típusú tálak északról déli irányba való terjedése alapján J. Marán úgy gondolja, hogy a tál valamilyen specializált kereskedelmi termék csomagolóanyaga lehetett (MARÁN 1998. 512-517.). A fazekasság és az italelőállítás összefüggést mutathat. Az itallal/folyadékkal való manipuláció eszközeiként határozható meg a badeni kultúra több edénytípusa: kétosztatú tálak (NEVIZÁNSKY 2001.), pseudokernos-ok (NEVIZÁNSKY 2000., VUCEDOLSKI 2000. Fig. 46.), amforák egy csoportja?, ivócsanakok, kettős edények, mericék, szószos csészék (BOROFFKA-STAPELFELDT 1995.) - az elit italfogyasztási szokásainak reprezentatív darabjai. 42 Előállításuk és terjesztésük körülményei hasonlóak a gyapjúéhoz. 106