A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Horváth Tünde: A badeni kultúráról – rendhagyó módon

Horváth Tünde 35 A szelevényi edény keltezésének problematikája ne zavarjon meg bennünket (hunyadihalmi/protobolerázi/badeni kultúra? - mindenképpen a badeni kultúrához közel álló időszakról van szó). Először is: jellegzetes, beszurkált díszítéssel alakították ki a kompozíciót, amely a badeni kultúrának is sajátja. Emellett négyszögletes, kocsiszekrényszerű edénykéről van szó, ami szintén e kultúra jellegzetessége. A szemüvegspirál-csüngő motívuma a protobolerázi fázisra is keltezheti.

32 Helyezzük a hangsúlyt inkább az ábrázolásra! Az egyik oldalán a középen álló emberi alak két, egymáshoz hasonló jelenséget választ el, amelyek - véleményem szerint - fasorokkal elkerített, bevetett szántóföldeket ábrázolnak. A másik, frontális oldalon talán egy szent ligetet ábrázoltak, amelynek szakralitását a rámontírozott szemüvegspirál-csüngővel is hangsúlyozták. Összességében tehát azt feltételezem, hogy a badeni kultúra gazdasági rendszere kedvező időjárási feltételek mellett intenzív mezőgazdasággá alakulhatott volna,

33 ennek hiányában azonban nagyállattartásra berendezkedett, viszonylag mobilis életmódot folytató, gazdaságát változó arányban földműveléssel kiegészítő gazdálkodást űzött. Még az sem lehetetlen, hogy ez a választás tudatos, kulturálisan meghozott döntés volt.

34 Kereskedelem A kereskedelem, bár a gazdasági élet szerves részét képezi, mégis külön fejezetet érdemel, mert kivételesen fontos szerepet kapott a badeni kultúra életében (talán külön társadalmi csoportot hozott létre, specialisták vagy pedig közösségi csoportok által irányított, szervezett kereskedelemként működött, igazi expedíciókkal).

35 Az biztos, hogy lényegesen elősegítette az újítások gyors közvetítésével azt a páratlan integrálódási folyamatot, amelynek következtében a badeni kultúra létrejött (csere- és információáramlás).

36 A kereskedelem a helyszínen rendelkezésre nem álló javak megszerzésének viszonylag békés módját jelenti.

37 A különböző gazdasági rendszerek a javak végső felhasználását ugyanis nem csak termeléssel, hanem cserével is megvalósíthatják. A cserének három fajtáját ismerjük: a kölcsönös (idegen szóval reciprocitás, azon belül általános, kiegyensúlyozott, negatív típusú kölcsönösség), az újraelosztó (idegen kifejezéssel redisztribúció) és a piaci cserét (HOLLÓS 1993. 94-97., FÖLDES 1974., POLÁNYI 1976., MAUSS 2000., SÁRKÁNY 1998.). A badeni kultúra esetében a kölcsönösség valamely típusa vagy az újraelosztás jöhet számításba. 32 A hlinskoi telepen egy protobolerázi rézkincs darabjaként került elő spirálcsüngő (PAVELCIK 1979.). 33 Az intenzív mezőgazdaság jellemzői: a föld jobb kihasználása ugarozási technikával, gyomtalanítással, trágyázással, esetleg mesterséges öntözéssel. Élelemfelesleg termelésére képes. Hatékonysága lehetővé teszi a specializált munkamegosztást, az írás, fémművesség, monumentális építészet, vallás és művészet kialakulását és fejlődését, városi civilizáció létrejöttét (HOLLÓS 1993.91-92.). 34 Egyes populációk nem azért nem alkalmazzák a mezőgazdasági innovációkat, mert nem ismerik, hanem azért, mert a föld bősége nem teszi kifizetődővé (LIVI-BACCI 1999. 114.). „A kereskedelem tette azt, hogy a különböző nemzetek szokásai mindenhová eljutottak; az emberek összehasonlították azokat egymással, és ebből sok jó származott." - írta Montesquieu 1750-ben (MONTESQUIEU II.8.). 3

" Az eltérő természeti környezet a javak nagyobb mértékű forgalmát eredményezi, ezt az eltérést hangsúlyozza a természethez adaptált technikák különbsége (SÁRKÁNY 1998. 102-103.). Minél több cserélhető terméke van valakinek, annál nagyobb mértékben vehet részt a csereügyletekben. A már létrejött csere állandó megismétlésére ösztönöz a szükséglet, a szükségleti kört tovább bővíti a csere, újabb cseréket teremtve. Csak képzeljük el a badeni kultúra hatalmas elterjedési területének ilyen szempontú változatosságát, és hogy ez milyen mértékűvé fejleszthette a kereskedelmet, és hogyan mozdította előre a gazdaságot! 37 A közvetlen termékcserében a termékek cserearánya (értéke) helyről helyre változhat, és ez lehetővé teszi, hogy a több helységgel kapcsolatban állók közvetítői haszonra tegyenek szert. Efféle kezdemények eredménye lehetett egyes csoportok kereskedőnépekké válása, amely a badeni kultúra területén élők közt is megtörténhetett - ld. „kereskedelmi kikötők". 104