A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Horváth Tünde: A badeni kultúráról – rendhagyó módon

A badeni kultúráról — rendhagyó módon 9. kép 1: Ökör fogatolása: Uruk periódus, Kr.e. 3500, British Museum (Ann Searight rajza) (SHERRATT 2004. 155. alapján), 2: Arbon-Beliche III. fából készített járom töredéke és rekonstrukciója (CAPITANI ET AL. 2002. Abb. 134. alapján) Fig. 9 1: Ox draw: Uruk Period, 3500 B.C., British Museum (drawing by Ann Searight) (after SHERRATT 2004. 155), 2: Arbon-Beliche III: fragment of a wooden yoke and its reconstruction (after CAPITANI ET AL. 2002. Abb, 134) (LIVI-BACCI 1999. 135.). Mint azt majd később, a Demográfia fejezetben bemutatom, a népesség és a gazdaság egyszerre függő és független változók, különösen egy ilyen nyílt és integrált rendszerben, amelyre erőteljes vándorlási hullámok jellemzőek. A „badenizálódási folyamat" hátterében a kerék feltalálása, a kocsi kifejlesztése, tökéletesítése és gyors elterjedése, az eke feltalálása vagy elterjedése, valamint az állattenyésztés fellendülése húzódik (ld. pl. KÖNINGER ET AL. 2001.). A kerék és a kocsi feltalálása új távlatokat nyitott az emberiség életében.

18 Nagy távolságokat megtenni és nehéz terheket megmozgatni korábban csak emberi erővel vagy vízi úton (csiszolt balták: csónakok/kenuk készítése) tudtak. A kocsival való szállítás a szárazföldi utak újfajta igénybevételét jelentették (8. kép).

19 Ehhez járult az állati erő igavonásra, teherhordásra való kihasználása, a fogatolás (járom) feltalálása, amely nem csak a szállításban, hanem a hétköznapok más területein (például a földmüvelésben: szántás, vetés, boronálás során) is éreztette hatását (9. kép).

20 A kocsi feltalálására és használatára utaló leletek már a középső rézkorban kimutathatóak Európa területén, ám csak a késő rézkor időszakában terjedt el széles körben (BONDÁR 2004.). Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a korábban feltérképezett és bejáratott vízi kereskedelmi utakat és szállítást feladták volna. Véleményem szerint a vízfolyások mentén vagy akár a szárazföldek belsejében is egyszerű raktár-lerakatokat, ún. „ kereskedelmi kikötőket" létesítettek, és ezekből a csomópontokból szállították tovább az árut kocsi segítségével a szárazföld azon részei felé, amely vízi úton már nem volt elérhető. Korábban ezeket a területeket csak emberi erővel végzett szállítás során érhették el. A vízi utak nagyszerűségét azonban továbbra is megbecsülték: a szállítmány vízre rakásával kímélni lehetett az igásállatokat, és a vízfolyás mindig a legjobb tájékozódási pontnak számított e térkép nélküli világban. A vízi szállítás további, megmaradt jelentőségét látjuk a bronzkor folyamán: ld. a településhálózatot a vízfolyások mentén, a csónakmodelleket, a kardpengén látható hajó-ábrázolásokat (zajtai kard) - HORVÁTH 2006B. Balatonőszöd-Temetői-dűlőben az 1612. áldozati gödörben az egyik szarvasmarha tarkóján járom okozta kikopást figyeltünk meg. Hasonló leletet találtak Bronocicén (Pl), a tölcséres edények népének badeni kultúrával „átszínezett" településén (KRUK-MILISAUSKAS 1991.). A svájci Arbon-Bleiche III. bolerázi településén pedig fából készült járomtöredéket hoztak napvilágra - CAPITANI ET AL. 2002. 106-107. Abb. 132-134., HORVÁTH 2006A. Ha nem új földek művelés alá fogásával, hanem a terméshozammal növeljük a mezőgazdasági termelést úgy, hogy technológiai újításokat alkalmazunk, azt „zöld forradalom"-ként emlegetik (LIVI-BACCI 1999. 238.). 99