A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Horváth Tünde: A badeni kultúráról – rendhagyó módon

Horváth Tünde 10. kép Balatonőszöd-Temetői-dűlő 1124. gödör: halbárka alakú edény (rajz: Füredi Magda) Fig. 10 Balatonőszöd-Temetői-dűlő, pit 1124: boat shaped vessél (drawing by Magda Füredi) Az állattenyésztés felvirágzása további vívmányokat eredményezett: az igavonásra használt szarvasmarha trágyáját a földek megművelésére lehetett fordítani, javítva és meghosszabbítva annak termőképességét (intenzív mezőgazdaság), tejéből pedig erjesztéssel különböző fogyasztásra alkalmas,

21 hosszabb ideig eltartható terméket (sajt, túró, tej-élesztős kenyér stb.) lehetett készíteni.

22 Utóbbi az étkezési szokások teljes körű megváltozását jelentette.

23 A juhok különböző A vajkészítésre szolgáló köpülő vagy pontosabban „rázó-edény", az ún. halbárka alakú edény a badeni kultúrától a palesztin Ghassulien kultúráig elterjedt, alig eltérő formában (10. kép). Megjelentek az első igazi folyadéktárolásra szolgáló edény-kollekciók: korsók, kancsók, merítőedények stb. A Közel-Keleten és a Balkánon a badeni kultúrával egy időben hasonló folyamat zajlott. A Ghassulien kultúra területén előkerült Nahal Mishmar-i barlangban elrejtett kincsben az edényekben olíva, datolya és gránátalma maradványokat találtak (BAR ADÓN 1980.). Az Égeikum területén ugyanez a jelenség a badeni kultúra életének végével párhuzamos és annál fiatalabb, az FH, FTh és FB 1-től az olívaolaj és a szőlőtermesztés-borkészítés megjelenésével veszi kezdetét (RENFREW 1972.). Ehhez a symposiák (közös alkoholfogyasztás rituális céllal, ünnepélyes keretek közt) első maradványainak jeleit is csatolhatjuk: a badeni kultúrából edénydepókat ismerünk Donnerskirchen-Kreutberg (Au) és Dfetovice (Csehország) lelőhelyekről (LENNEIS ETAL. 1999. 154., SHERRATT 2004. 381. fíg. 15: 5a.). Jelenleg hazánk területén badeni leletanyagon szerves anyag vizsgálatot egyedül Győr-Szabadrét-domb bolerázi kerámiáin végeztek (CRAIG ET AL. 2003.). Az edények belsejében szarvasmarhatej és állati - valószínűleg kérődzőkből nyert - zsír maradványait mutatták ki. Balatonőszöd-Temetői-dűlőben az edények szerves anyag vizsgálata még folyamatban van (HORVÁTH ET AL. 2006B.). Eddig nyírfakéreg-kátrányt és állati zsiradékot, valamint szenült (kenyérjellegű tésztamaradvány?) szerves anyagot mutattak ki. 100