A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 47. (Nyíregyháza, 2005)

Régészet - Révész László: Honfoglalás kori temető Tiszavasvári–Aranykerti táblán (Dienes István ásatása nyomán)

Révész László A leletanyag értékelése Temetkezési szokások. Rendellenes temetkezés nem fordult elö a temetőben. Az elhunytakat minden esetben háton fekve, a test mellett kinyújtott karral tették a sírba. Ahol a homokos talajban meg lehetett figyelni, a sírgödör viszonylag nagyméretű és lekerekített sarkú volt. Koporsóra utaló fakorhadékot a 3. sír bontása során figyelt meg az ásató a csontváz felett. A 8. sír bizonyosan, a 10. pedig valószínűleg korabeli rablás áldozatául esett. A sírok közel felében - öt férfi és két nő mellett - megtalálták a nyúzott lovas temetkezés maradványait, egy további lovas temetkezés esetében az elhunyt nemét nem lehet megállapítani (A sír) (VÖRÖS 2001. 586-587.). A lócsontok többnyire a halott bal lába mellett helyezkedtek el, csupán a 4. és a 8. sírban kerültek elő a lábvégnél. Csak lószerszámot tartalmazó sír nem fordult elő a temetőben. Gyakoriak voltak a sírokban a túlvilági útravalót jelző állatcsontok: négy férfi (3.,4., 8. és 12.), két nő (2. és 11.) és két gyermek (13. és 14.) sírjában leltek ilyeneket. Egy kivétellel minden esetben juh combcsont került elő, a 3. sírban viszont juh ágyékcsigolyákat találtak (VÖRÖS 2001. 592.). A tiszavasvári közösség agyagedényben viszont nem tett ételt a halottai mellé. Ékszerek, ruhadíszek. Az egész X. századra jellemző s még a XI. században sem ritka kerek átmetszeti!, nyitott hajkarikák (vö. S/.ÖKH 1962. 35.) a jelek szerint kedvelt ékszerei voltak a Tiszavasvári határában letelepedett hajdani közösség tagjainak. Főként a női sírokban gyakori az előfordulásuk (C, 2., 6., 1

1. és 15. sír), de találtak ilyen ékszert gyermek sírban is (13. sír). A jelek szerint a férfiak ritkábban díszítették varkocsukat hajkarikával, ugyanis csak egyetlen bizonyos (4. sír) és egy valószínűsíthető (12. sír) férfi mellett fordult elő ez az ékszertípus. A hajkarikákat négy sírban párosával találták, további négy elhunyt mellett viszont csak egy-egy darab került elő. Fülbevalót mindössze két sírban leltek. A D. sír összegyűjtött leletei között a honfoglaló magyar nők jellegzetes, keleti hazájukból magukkal hozott függötípusának, a gömbsorcsüngős fülbevalónak ritkán előforduló változatát találjuk. Sajnos mindkét fülbevalónak elveszett a karikája, a megmaradt csüngötagokon elhelyezett préselt gömböcskék viszont aranyból készültek. Hasonló aranygömbös függőket eddig mindössze három lelőhelyről (Gádoros 2. sír, Szeged-Négyhalomdűlő, Csorna-Sülyhegy) ismerünk (RÉVÉSZ 1988. 145.). Bizonyosan nem magyar készítmény volt 172 9. kép TiszavasváriAranykerti tábla, a C. sír hajfonatkorong párja Abb. 9 TiszavasváriAranykerti tábla, Zopfscheibenpaar aus Grab С