A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Nyelvészet - Mizser Lajos: Északkelet-magyarországi helységnév-magyarázatok

Északkelet-magyarországi helységnév-magyarázatok Egyek: ,,A' név eredetéről semmi okirat, vagy bizonyos hagyomány nem létezik; értelme, magyar hangzású, az evésről: «Egyek»." Nagyon naiv vélekedés. 1296 táján tűnik fel Egük formában (NÉMETH 1997. 68.), s ez nem más, mint az egy 'szent' szónak a -k képzős személynévi alakja (FNESz I. 410.). Eperjeske: „Eperjeske nevet az akkor tájban [régibb időben] e helyen termett nagymennyiségű eperfától nyerte..." Elképzelhető, bár az 1438-ban Eperjes formában előforduló helységnevet az FNESz (I. 420.) inkább a földieperre vezeti vissza. A mai Eperjeske név 1786-tól adatolható (MEZŐNÉMETH 1972.43.). Fényeslitke: „A községnek jelenlegi neve Fényes Litke, ember emlékezet ólta ezen néven ismeretes ország szerte és ezen név elterjedéssel bír. Fényes Elek statistical gyűjteménye szerént van még Magyar honban két község, de csak Litke név alatt. A Fényes Litke név hihető azért ragadt reá, hogy a boldogabb időben a község beli lakosok Marhákkal, sertésekkel kereskedvén jó módúak voltak. Tisztaságra, öltözetre épületek fenntartására más községbeliek felett áltak alkatra azok kifejezésre kiíuntek." Csak az előtagot magyarázza, s abban igaza van, hogy a megkülönböztetést szolgálja. Ám ezt csak Lipszky térképén (1810) lehet kimutatni először. Az FNESz (1.467.) elsősorban a fény szó származékának tartja (a talaj feltűnő színe), de a föveny szóból is levezethető. Három elgondolás, de egyik sem meggyőző, így kénytelenek vagyunk azt mondani, hogy ismeretlen motiváló tényező játszott szerepet. Gáva: „A gávai Nemes család bírta 1741 előtt, e Család nevéről neveztetett a Község Gáva falunak." Épp a fordítottja az igaz, hiszen a község neve 1245-ben már előfordul: Goa formában (FNESz 504-505.), s ekkor még nem létezett a Gávai család. 1971-ben egyesítették Vencsellővel Gávavencsellő néven (MEZŐ-NÉMETH 1972. 47.). Geszteréd: „1332-be az ugy nevezett Annata papalis szerint Íratott Gesztréd, mely azonba hihető, hogy népes hely lévén Gesztrétnek neveztetett." Nem összetett szó, mint ahogy a leírás sugallja, hanem szláv eredetű személynévből származik (FNESz I. 513.). Hugyaj: „... a községnek hajdan Hódalj volt a neve - az ugy nevezett teleki tótól hol hajdan a Község feküdt." Ez is egy kiszínezett magyarázat. A községnév eredeti alakja 1280-ban Hugey volt (FNESz I. 429.), ez nagy valószínűséggel a húgy 'csillag' szó -(a)j képzős személynévi alakja (MEZŐ-NÉMETH 1972. 43.). Csakhogy a 'csillag' jelentés a XIX. századra már elavult, s a nép már a 'vizelet' jelentéssel asszociálta, ezért is kértek névváltoztatást. 1908 óta az Érpatak nevet viseli (MEZŐ-NÉMETH 1972.43.). Ibrány: „Neve eredetét a «Német hivség» Báró Vay Úr által kiadott könyv szerint Ibrahim ki keresztelkedett basától vette." 1310-ben Ibran ~ Ibraan néven fordul elő. A névadó nem egy „kikeresztelkedett basa" volt ugyan, de az Ibrány kétségtelenül az Ibrahim alakváltozata (MEZŐNÉMETH 1972. 54.). Kállósemjén: ,,E' község nevét vette Bálik Siminántól: ez a' jelenleg virágzó Kállay családnak törzs feje volt..." Igaza van a lejegyzőnek; 1271-ben Semian, 1549-ben Kalló Semjen. Az előtag Nagykálló szomszédságával magyarázható (MEZŐ-NÉMETH 1972. 57.). Kék: „A köség kék nevének eredetéről adatok hijánya miatt bizonyost tudni nem lehet, azonban a szomszéd bogdányi és demecseri határokban szinte máig is létező Kéklő lapossá, Kékkas nevű helyekből következtetni lehet; a hely nevezet talán onnan eredhetett, hogy e vidék a régebbi időkben általában rengeteg ös erdőség által boríttatván, a szomszéd dombosabb nyíri vidékről kéklő színben tükröződött, mely szint a tisza kiömlései által képződött nagy ki terjedésű álló tavak is előmozdíthattak." A község első előfordulása 1268-ból adatolható: Kaak. A fenti vélekedést mind MEZŐ-NÉMETH 1972. 60., mind az FNESz (I. 705.) alátámasztja, hozzátéve, hogy a kék szónak 'zöld' jelentése is volt. Az FNESz (I. 705.) a személynévi eredeztetést sem zárja ki.