A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Nyelvészet - Mizser Lajos: Északkelet-magyarországi helységnév-magyarázatok

Mizser Lajos Kékese: ,,A' felkérdezett helybeli idősebbek nyilatkozatai szerint e község helye és határa egyedül erdő lévén néhány czigányok kecskét legeltettek e' helyen 's arról azon időben neveztetett Kecskeszállásnak 's később a' Kecske szállás nevezettől vette volna a' Kékese nevet a' község". Az első olvasásra világos, hogy utólag kitalált magyarázatról van szó. Az alap itt is a kék szó, s igen valószínű, hogy a képzett forma (1329: Kekche) eredetileg személynév lehetett (MEZŐ-NÉMETH 1972. 60., FNESz I. 705-706.). Kenézlő: „Kenyézlö község eredeti nevét, mint a táj monda onnan és azon idöböl vette, a külön midőn «Kenéz» és «Venczel» régi elődeink éltek, és hogy Kenyézlö Községe azon időben Kezdődött volna lakatni «Kenéz» emberei által. A táj monda szerént tehát az történt volna, hogy «Kenéz» «Venczellel» összve koczodtak; «Kenéz» a tisza jobb, «Venczel» pedig a tisza bal partján voltak embereikkel, 's abban állapodtak volna meg, hogy a Köztök fel merült viszály több ember áldozatot ne vonjon maga után, ha nem a Két vezér a tiszán át löjjön egymásra nyíllal. Ekkor történt volna az: hogy a midőn «Kenéz» a tisza jobb partján alván, nyíllal lőtt Venczelre, emberei kiáltották «Kenéz» lő; míg «Kenéz» Venczelt nem találván, Venczel lőtt a tisza bal partjáról Kenézre, akkor pedig Venczel emberei Kiáltották, vigyáz Venczel lő; itt pedig meg telepedtek volna Venczel emberei 's innen neveztetne a tisza bal partján fekvő Kenézlő helyett Kenyézlőnek; míg a tisza bal partján fekvő Vencsellő Község pedig, Venczellő helyett Vencsellőnek." A község neve először egy 1239-re keltezett hamisított oklevélben tűnik fel: Keleznew, 1212-ben: Kyluzneu (NÉMETH 1997. 107.). Ismeretlen eredetű, a kenéz szóhoz, illetve személynévhez semmi köze sincs (FNESZ I. 714.). Az idézett leírás nem más, mint Tompa Mihály: A két íjász című népregéjének prózára átírt változata. Keresztút: „.. .kőztudomásból Keresztút nevét tartya a' Községen Keresztül Keresztbe menő ország útról, Kótaj nevét hajdan a' nép kevéssége miatt Kóta öszve hívásáról..." 1383-tól adatolható Kereztowth formában, s a névadást illetően a lejegyzőnek igaza van (MEZŐ-NÉMETH 1972. 66.). A Kótaj névre csak 1784-ből van adat: Kere/t út vei Kótaj (FNESz 1.784.). Az elnevezésnek semmi köze sincs a kótához, inkább a hangutánzó kótog igének a származéka, s eredetileg falucsúfoló lehetett (FNESz 1.784.). Kisbáka: „...Baka községét hajdan egy Bákay Dávid nevű birtokos úr bírta, attól nyerhette a község Baka nevezetét..." Nagybáka: „...hallomásból tudatik, miként e község nevét egy Bákay nevű birtokos úrtól nyerte..." Mindkét leírás Emmer Endre jegyzőtől származik. Baka község neve már 1212-ben előfordul (az elírt Bata formában, a későbbiekben már Baka), amikor a Bákay családnak híre-hamva sem volt. Személynévi eredetű. Kis- és Nagybákát Szabolcsbáka néven 1912-ben egyesítették (MEZŐ-NÉMETH 1972. 111.). Kisvarsány: „A név eredetéről s értelméről semmi bizonyos nem tudható, monda szerint onnan származott mivel hajdan e község lakosai leginkább halászatból éltek, úgynevezett Varsa hálókkal halásztak s innen őket Varsásoknak, telepöket Varsások telepének (lakhelyének) nevezték, míböl aztán később a Varsány név származott." 1371-ben Vassan, 1426-ban Kysvarsan néven találjuk. Nagyvarsány határából vált ki, azaz nem „ös régi anya község", mint ahogy Nemess Ábrahám jegyző írja, így a Varsány név is másodlagos (MEZŐ-NÉMETH 1972. 64.). A többit ld. Nagyvarsány alatt! Kopócsapáti: „Kopócsi és Apáthinak hivatott, ezek itt két telepet képeztek, később a két telep eggyé olvadván lett Kopócs-Apáthi..." 1329-ben tűnik fel egy nemes nevében (Kopolch f. Karul de Apathy). A községet tehát Károly fia Kopócsról nevezték el Kopócsapátinak, így egy község volt és nem kettő (MEZŐ-NÉMETH 1972. 29-30.). 1950-ben Bácsaranyossal egyesítve az Aranyosapáti nevet kapta (MEZŐ-NÉMETH 1972. 29-30.). 236