A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Helytörténet - N. Dikán Nóra: A megyei sajtó és a nyíregyházi rádió munkatársai az 1956-os forradalomban

N. Dikán Nóra A Szabolcs-Szatmár Népe 1956. november 7-től december l-ig jelent meg mint a Megyei Pártelnökség és a Megyei Forradalmi Munkás és Paraszt Tanács lapja, ezt követően mutatva a hatalmai viszonyok megváltozását az MSZMP megyei intéző bizottsága és megyei tanácsa lapjaként határozta meg önmagát. Az MSZMP alapszervezet megalakítása a szerkesztőségben 1956. december 10-vel sikerrel járt. A volt MDP tagok többsége (18 fő) regisztráltatta magát az új pártban és választott egy ideiglenes vezetőséget is Balassa István, Farkas Kálmán

31 és Zajtai Antal személyében. Egy hónap elteltével a szerkesztőségben már minden volt MDP-tag átigazolt. Az egyetlen még pártonkívüli - Kenyeres Irma újságíró-gyakornok - is felvételét kérte. 1957 januárjában a szerkesztőség, a kiadóhivatal, az MTI és a rádió MSZMP tagjait összefogó 30 fős alapszervezet (nem számítva a takarítónőket, néhány irodai alkalmazottat és a rádió két-három szerződéses tudósítóját) szinte az egész munkatársi gárdát reprezentálta. 1956 végén már eltávoztak a laptól azok az újságírók (mint Kovácsvölgyi Sándor, H. Szabó István), akik a leginkább elkötelezték magukat a forradalom mellett, s november 4-e után nem támogatták a Kádár-kormányt. 1957. január 11-én az MSZMP megyei Intéző Bizottsága kibővített ülésén a megye politikai helyzetének értékelése volt a téma.

32 Az MSZMP KB szervezési osztályát képviselő Némethi József és vele összhangban a párt megyei Agitációs és Propaganda Osztályának munkatársa, Végh József komoly kifogásokat fogalmazott meg a megyei lappal szemben, s annak betiltását is kilátásba helyezték. Provokatív cikknek tartották mindketten az utca nevek megváltoztatásával kapcsolatos írást,

33 s felhánytorgatták, hogy a lap a tanácsi és pártvezetők lej aratási kampányával segítséget nyújtott az „ellenforradalomnak". A pártközpont kiküldöttje kifogásolta, hogy a szerkesztőség hosszabb részleteket közölt Edvard Kardeljnek a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlésen 1956. december 7-én mondott beszédéből, ugyanakkor csak rövid közleményt szentelt a Zsenmin Zsipao „Mégegyszer a proletárdiktatúra történelmi tapasztalatairól" című szerkesztőségi cikkének. Végh József egyenesen megkérdőjelezte Farkas Kálmán megyei pártelnökségi tagságát, a pártközpont részéről pedig Kopka Jánost marasztalták el, mert a párttól független lapot akart. Ezek a vélemények is sejtették, hogy politikai tisztogatások várhatók a szerkesztőségben és a rádióban egyaránt. Az 1957. január 21-i szerkesztőségi párttaggyűlésen sor került az alapszervezet végleges vezetőségének megválasztására.

34 A taggyűlésen jelenlévő 17 főből 14 szavazott Zajtai Antalra, aki az MSZMP megalakulása óta párttitkári tisztséget töltötte be. 13 szavazatot kapott Csikós Balázs újságíró és 12-t Tóth Árpád, a rádió munkatársa. A taggyűlésen az MSZMP megyei elnöksége részéről jelen volt Benkei András, a párt megyei első embere (IIB-i elnök), a városi elnökség részéről Dankó János

35 és a szovjet parancsnokságtól egy tiszt. A megyei pártapparátust Végh József, a megyei bizottság ágit. prop, osztályának munkatársa képviselte. A taggyűlés jelentőségét a résztvevők számára nem a vezetőségválasztás adta, hanem annak kipuhatolása, hogyan ítéli meg a megyei pártapparátus 31 Farkas Kálmánt - miután az MSZMP Megyei Intéző Bizottsága tagjává választották - Csikós Balázs váltotta fel az alapszervezet vezetőségében. SzSzBMÖL XXVII. 401-1. f. VIII/34. őe. 1959. szept. 30-i jkv. 32 SzSzBÖMLt XXVII. 401.-1. f. III/4. őe. 33 Hogyan kereszteljük a nyíregyházi utcákat? Szabolcs-Szatmár Népe XIV évf. 3. sz. (1957. január 4.) 3. 34 SzSzBMÖL XXVII. 401.-1. f. VIII./34. őe. 1957. jan. 21-i jkv. 35 Dankó János 1947-1948 között az MDP Nyíregyháza városi titkára volt. 1949-ben a Magyar Néphadsereg tiszti állományába került. 1951-ben kizárták az MDP-ből, mert elhallgatta önéletrajzában, hogy a munkaszolgálatosok mellé volt beosztva a II. világháborúban. Az ott viselt dolgaiért a Budapesti Katonai Bíróság egyévi börtönbüntetésre ítélte. Szabadulása után visszatért Nyíregyházára. Az MSZMP nyíregyházi alakuló gyűlésén a megyei elnökség (későbbi nevén Intéző Bizottság) tagjának választották. 1956. november és 1957. február között az MSZMP nyíregyházi városi intéző bizottságának titkára. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága nem hatálytalanította 195 l-es pártfegyelmijét és nem hagyta jóvá átigazolását az MSZMP-be, ezért 1957 tavaszán elkerült a pártapparátusból. 224