A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Természettudomány - Marcsik Antónia–Hegyi Andrea: Nyíregyháza–Manda-bokor lelőhely humán csontanyagának paleopatológiás elváltozásai

Nyíregyháza-Manda-bokor lelőhely humán csontanyagának ... Diffúz idiopathicus skeletalis hyperostosis (DISH) Ebben a megbetegedésben kialakul egy vaskos szalagélcsontosodás a csigolyák elülső és oldalsó peremén, amely a csigolyákat összeköti. Az elcsontosodás alatt a csigolyák megtartottak. A folyamat több anatómiai területet is érinthet, ezért kapta a DISH elnevezést. A klinikai irodalomból tudjuk, hogy a jellegzetes csontváltozás mögött néha cukorbetegség húzódik meg (GÖMÖR-BÁLINT 1989.). Anyagunkban a 30. férfi csontleletén figyelhető meg a jellegzetes elváltozás (MARCSIK-HEGYI-SZATHMÁRY-GUBA-FINNEGAN 2001.) (4a-b., 5-6. kép). Non specifikus gyulladás (fertőzés) nyoma Krónikus osteomyelitisre (gennyesedés, fisztula képződés nyoma) vezethetjük vissza all. egyén vállízületében lévő elváltozásokat, amely nyílt sérülés után alakulhatott ki (1. a traumás elváltozások fejezetet!) (2. kép). Specifikus megbetegedések csonttani manifesztációja Ehhez a nagy nozológiai egységhez soroljuk a szifilis, a lepra, illetve a tuberculosis csonttani megjelenését. Ezek közül azonban csak a tb csigolyákra lokalizálódó típusát tudtuk elkülöníteni a 22. számú férfi esetében. A folyamat rendkívül súlyos formát mutat a thoracalis szakaszon, amely a corpusok részbeni eltűnését, a gerincoszlop megtöretését, púp kialakulását eredményezte (MARCSIKHEGYI-SZATHMÁRY-GUBA-FINNEGAN 2001.) (3a-b. kép). Tumorok Osteolyticus típussal (hatalmas üregképződményekkel) jellemzett metastaticus carcimoma egészen súlyos formáját mutatja a 40. férfi koponyája, hosszúcsontjai, csigolyái, medencéje, sternuma. Az osteolyticus léziók pereme mindenütt „kirágott", periostitises rárakódások és „pitting" képződmények figyelhetők meg (MARCSIK-HEGYI-SZATHMÁRY-GUBA-FINNEGAN 2001.) (7a-d., 8a-c, 9a-c. kép). Egyéb elváltozások A postcranialis csontokon - elsősorban az appendicularis vázhoz tartozókon - az izomtapadási régiókban lokalizáltan túlterheléstől létrejövő hypertrophias elváltozásokat, azaz entesopathiakat figyelhetünk meg. Ezek mechanikai hatásra (túlzott igénybevétel, fokozott megterhelés) alakulnak ki és nem tekinthetők megbetegedésnek. Természetesen az entesopathia különböző megbetegedések (pl. DISH) kísérő tünete is lehet (PÁLFI-MARCSIK-OLÁH-FARKAS-DUTOUR 1996.). Anyagunkban négy férfi appendicularis csontjain láthatók ezek a jellegzetességek. Fogmaradványok vizsgálata Annak ellenére, hogy a vizsgálható fogak száma - különösen az incisivusok vonatkozásában - meglehetősen alacsony (1. táblázat), mégis több egyénnél (hét férfi, hat nő) figyelhettük meg a caries képződményeket és azok következményeit, pl. abscessusokat, gyökérmaradványokat, cystakat. Parodontosis csonttani tüneteinek előfordulása mindössze három esetben (nők), zománchypoplasia (linearis típus) egy esetben látható, így tehát mindkét jelenség mind előfordulása, mind típusa szerint jelentéktelen. A caries és másodlagos képződményein kívül igen jelentős három egyén (5. férfi, 15. és 39. nő) fogfejlődési rendellenessége (csapfog, perzisztáló tejfog, hyper- és hypodontia, torzió). Nem tartozik szorosan a fogak megbetegedéseihez, de e helyen említjük meg a felső második premolaris kétgyökerüségét egy férfinél és egy nőnél, valamint a felső incisivusok „lapát" alakúságát (a legtöbb esetben palato-gingivalis barázdával) hat férfi (3., 8., 10., 17., 24., 33.), két női (19., 20.), valamint egy juvenis leletnél (41.). 257