A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Nyelvészet - Mizser Lajos: Északkelet-magyarországi helységnév-magyarázatok

Északkelet-magyarországi helységnév-magyarázatok Lövő: „Valamint most leg inkább a Leövey Család által birtokoltatik e Község - ugy hajdan csak ugyan a Leövey Család tulajdonához tartozott, s ezektől nyerte a Község nevét is. És valamint a Leövey Család is a fejledezö Kor szakkal az e betűt a neveikből Ki hagyták, a Község neve is a szerint Íratott. Egyébb iránt a Lövey Család állítólag emlékezik arra, hogy Elődeik a hajdani Lehettöl származtak de mikor s Kinek idejében ment által a név változás, nem tudták csak annyit, hogy előbb Leheltől Lehey, Később Leövey, Később Löveynek Írattak." A szövevényes és tudálékos magyarázatból semmi sem igaz. 1220-ban a Váradi Regestrum Luveu formában rögzíti a község nevét, és a honfoglalás korabeli határvédöknek, a lövőknek volt a települése (MEZŐ-NÉMETH 1972. 89-90.). Mivel az országban több Lövő nevű helység is van, 1904-ben megkapta a Nyír- megkülönböztető előtagot (MEZŐ 1999.227.). Lövőpetri: „...nevét hajdan Petri Sándortol, ki régen e Községi területnek tulajdonossá volt, nyerte. Később - az Országban és Megyében több Petri nevű Községek, a leg Közelebbi Község neve Íratott meg Különböztetés tekintetéből ragul - és igy leg Közelebb lévén Petrihez - Lövő - lett Lövő Petri, valamint Pótshoz legközelebb esö Petri Póts Petrinek neveztetik."Az előtag magyarázata kifogástalan. Az 1212. év, amikor a község neve feltűnik, jóval régebbi Petri Sándornál. A Petri név jelentése: Péteré, Péter birtoka (FNESz II. 51.). Luskod: „Nevét vette Luskodi nevű volt birtokosától..." 1312: de Loskod, 1313: Loscud (NÉMETH 1997. 121.), személynévi eredetű. A XIX. század első felében még Szabolcshoz tartozott, de „a telek-könyvi munkálatok befejezése óta Szathmár megye Szálkai Járás Kántor Jánosi községhez csatoltatott." Magy: „Nevét vette hajdani Földes Urától Magy úrtól..." így is van, 1319: Megh, 1326: Mogy helység puszta személynévi eredetű (MEZŐ-NÉMETH 1972. 69.). Nádudvar: „A' község nevét köztudomás szerint a' határ terület mivoltától, mely jelenleg már a' tisza szabályozás és több évekbenni időjárás miatt elenyészett, legelő 's kaszálló földé alakultak." Csak körülírja, és inkább ránk bízza a választ. 1213-ban Naduduor, jelentése: 'nádkerítéssel körülvett udvarhely, udvarház' (FNESz II. 171.). Nagyfalu: „... nagy térségen terült el 's számos lakosokat számlált, valószínű hogy nevét is, melly a' helység ki terjedését 's népességét, bár csak a' múltra vonatkozólag, de elég világosan jellemzi, innen vette." 1245-ben: Magna Villa, 1327: Nogfolu (NÉMETH 1997. 137.), a vélekedést alátámasztja az FNESz (II. 652.) is. 1902-ben a Tisza- megkülönböztető előtagot kapta (MEZŐ 1999. 260.). Nagyhalász: 1864. évi leírás: „kőz tudomásból azt lehet tudni a' név eredetéről, hogy azért nevezik Halásznak mivel 25000. hold területű határból csak 500. lévén szárazban, a' többi mind víz állás volt és itten a' lakosság töbnyíre Halászattal kereste Kenyerét és abból élt..." Ez igaz is. 1280ban Halasz (NÉMETH 1997. 88.), 1454-ben Naghalaz néven említik (FNESz II. 187.). Nagyvarsány: „A név eredetéről, értelméről semmi sem tudható, népmonda szerint onnan származott, mivel hajdan e község lakosai leginkább halászatból éltek ugy nevezett varsa hálókkal halásztak, s innen őket varsásoknak telepöket varsások telepének nevezték, miből később Varsány név származott." Majdnem ugyanazt a leírást olvashattuk, amelyet Kisvarsány alatt is. A község nevének azonban semmi köze sincs a halászati eszközhöz, hanem tőrzsnévi eredetű. 1214-ben tűnik fel Vosian, majd 1478-ban Nagh Varsán formában (FNESz II. 218.). A Pesty-féle leírásban még az alábbiakat olvashatjuk: „Monda szerint hajdan Kis Varsány szomszéd községgel Vossán néven neveztetett, egyik Ó- a másik uj Vossán volt, de hogy melyik volt Ó- melyik uj- valamint Varsány nevet mikor kaptak- nem tudhatni." Ma már tudjuk, hiszen Nagyvarsány volt a régebbi, s ebből vált ki az újabb Kisvarsány (MEZŐ-NÉMETH 1972. 80.).