A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Helytörténet - Fábián László: A régi csengeri fahíd

Fábián László ácsmesterrel aláíratni és annak megtörténte után ide visszajuttatni szíveskedjék.

10 Érdekes viszont, hogy a Szamos menti Vetés község majd csak 1892. augusztus 23-án kapott egy leiratot Szatmár vármegye alispánjától, miszerint „a Csengeri Szamos fahíd ócska anyagjainak átengedése iránti kérelmét nem teljesíthetem, mert azon kikerült ócska faanyagok felhasználása iránt már más irányban intézkedés tétetett." " Minden valószínűség szerint a jégzajlás után, tavasszal már el is kezdték bontani a másfél évszázadon át szolgáló fahidat. 1892. május 20-án a Komlódtótfalusi községi elöljáróságot levélben értesítették, miszerint „ Vm. Alispán úrfé. máj. 17-én 695. sz.a. rendelete folytán értesítem, hogy a Csengerben építendő Szamos vashíd helyszíni bejárása fé. máj 24-én délelőtt 11 órakor lesz. Midőn erről értesítem az 1890

1. 74.§-a alapján felhívom, hogy esetleges érdekeinek megóvása érdekében kiküldők által képviseltesse magát. A műszaki tervek vm. Alispán úr hivatalában tekinthetők meg. "

n 1892 júliusában kezdték el építeni az akkori idők technikájának egyik legkorszerűbb szerkezetű vashídját. A híd a budapesti Schlick-féle gépgyár és részvénytársaság munkája volt. Ugyanez a cég készítette - minden bizonnyal ugyanazt a technológiát alkalmazva - a szatmári vashidat is. (Ez a patinás vasöntöde már 1843-ban működött Pesten.) A nehéz vasszerkezeti elemeket minden valószínűség szerint Budapestről az 1871-ben átadott Debrecen - Nagykároly - Szatmárnémeti vasútvonalon szállították le, majd szekerekkel továbbították az építkezés színhelyére. A nagyszabású munkálatokhoz szakemberek kellettek, akik számára a folyó két oldalán lévő ún. „állásoknál''' építettek valamiféle felvonulási épületeket. A szépszámú szak- és segédmunkás sereg ellátása a csengeri lakosok számára hasznot is jelenthetett, nem beszélve a környékbeli kocsmák forgalmának megnövekedéséről. A nélkülözhetetlen napszámos munkák jó kereseti lehetőséget nyújtottak a helybelieknek. Azon a nyáron a 2003-as évihez nagyjából hasonló, alacsony vízállás lehetett, mert Sulyok Ede csengeri jegyző ezt jelentette az alispánnak szeptember 27-én: „A csengeri vashídépítés tekintve az alacsony vízállást - kedvező körülmények közt folyamatban van. A Szamoson a közlekedés hidason történik."

l3 Ezt a bizonyos hidast - azaz a kompot - Zoltán László szamossályi birtokostól vették bérbe, hogy a két part közötti összeköttetést biztosítsák. 1892. június 30-án Nagykárolyból ezt írta az alispán: „ Miután a csengeri Szamos vashíd a legközelebbi napokban építés alá kerül a Szamoson hidas átjáró Grósz Áron által a forgalomnak a napokban át adatik, s miután úgy a vashíd mint az ideiglenes közlekedésre szánt hidas azon vidék lakossainak érdekében történik, felkérem a főszolgabíró urat, hogy intézkedjék, miszerint a hidashoz való járó (azaz út - F.L.) azon érdekeltek által, kik a Szamoson túl gazdálkodást folytatnak, minden megtérítés nélkül azonnal helyre állittassék, a netalán szükséges kisajátítást pedig akként eszközölje, hogy a mérsékelten felszámítandó kártalanítás a megye által fog fizettetni. Ez alkalommal még felhívom, miszerint az elbontandó Szamos fahíd anyagaiból a hidashoz szükséges faanyagokat Grósz Áronnak jegyzék mellett szolgáltassa ki, melyek a hidas használatának beszüntetése után a jegyzék szerint a megye részére vissza adandók. "

l4 Az alispáni leirat alapján először az átkelést biztosító hidas ügyét kellett rendezni, mert a régi fahíd bontását csak ennek üzembe helyezése után lehetett elkezdeni. Megtörtént a hidashoz vezető területek kisajátítása. Július 13-án a főszolgabíró a következő jelentést küldte az alispánnak: „Hivatkozva fé. június hó 30-án 8980/892 sz.alatt kelt rendeletére - a Csengeri Szamos vashíd építése alkalmából szükségessé vált hidas járóhoz megkívánnantató föld területre nézve az érdekelt 10 SzSzBMÖL IV.B. 762. 15. doboz 197/1892. " SzSzBMÖL IV.B. 762. 18. doboz 11789/1892. 12 SzSzBMÖL IV.B. 762. 17. doboz 1306/1892. 13 SzSzBMÖL IV.B. 762. 18. doboz 2352/1892. 14 SzSzBMÖL IV.B. 762. 20. doboz 8980/1892. 180