A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Helytörténet - Fábián László: A régi csengeri fahíd

A régi csengeri fahíd három telek tulajdonossal felvett jegyzőkönyvet van szerencsém hivatalos tisztelettel jóváhagyás és a megállapított kártalanítási összeg kiutalása iránti intézkedés végett beterjeszteni. Tekintve azt, hogy a földtulajdonosok által átengedett területek terménnyel be mívelve találtattak, s tekintve a közlekedés által okozandó kellemetlenséget, az egyezségileg megállapított kártalanítási összeg mérsékeltnek és méltányosnak mondható."'

5 Az érdekelt földtulaj donosok nevét is ismerj ük, a csengeri oldalon Kaufmann Miksa, a tótfalusi oldalon Gál Gedeon és özv. Gál Sándor. Mindhárman 50 forint kártalanítási összeget kaptak. Ugyanakkor az alispán megjegyzi erre a levélre, hogy „ Csenger és K. Tótfalu mint közvetlen érdekelt és a Szamoson innen és túl kölcsönösen gazdálkodást folytató községek elöljáróit a hidas le és feljáró megindítása (?) és jókarban tartására minden megtérítés igénye nélkül kötelezendő. "

I6 A hidas ügyének rendezésével párhuzamosan megkezdték a régi fahíd bontását - a korábbi megállapodás szerint Kozma György vállalkozó vezetésével. Azonban a június végi alispáni rendelkezés - miszerint a vállalkozó adja át a lebontandó faanyagot Grósz Áronnak a hidashoz sértette az ő anyagi érdekeit. Ezért a főszolgabíró levelet írt, szintén július 73-án a vármegyéhez. Ebben leírta, hogy „Ennek folytán Kozma György ácsmesterrel, kinek a híd eddig elbontott fái felügyelete alá adattak, értekezvén, - azon felvilágosítást adta, hogy eddig a hídnak csak is a felszerkezetét képező függmü fái bontattak le, melyek a főmérnök utasítása szerént mint értékes új fák kisebb hidakhoz egészben használandók lesznek, s ha ezekből a hidashoz fel fog használtatni, azok jelzett czélra többé alkalmasok nem lesznek. Minélfogva Grósz Áron utasítandó lenne, hogy a szükséges fa anyagokat a hidashoz szerezze be, melyek a közeli Csegöldi erdőből könnyen beszerezhetők lennének. Kozma György ácsmester továbbá azt adja elő, hogy tudomása szerént a híd tovább bontatni ezúttal nem fog s így nincs kilátás, hogy a hidashoz értéktelenebb fa anyagokat lehetne kiszolgáltatni. E tekintetben tehát sürgős utasítást kérek, hogy az eddig elbontott és haszonra szánt faanyagokból adassék é ki Grósz Áronnak a hidashoz szükséges fa anyag - vagy pedig tekintettel a fent jelzett körülményre másképp méltóztatik intézkedni. "

l7 Bizony a főispán július 21-én nem volt tekintettel semmire és így méltóztatott intézkedni: „A hidas járáshoz szükséges faanyagokat leltár mellett hídbérlőnek kiadására jelentésre váró intézkedés bevárása alatt Kozma György ácsmester utasíttatott, mivel különben a közlekedés fenn akadást szenvedne volna. "

18 Ez a nehézkesebb átkelési módszer - a hidas - sok problémát vetett fel, amitől a csengenek és a környékbeliek már bizony elszoktak. Többek között a postaforgalomban is zökkenőket okozott. 1892. szeptember 19-én ezt olvashatjuk a főszolgabíróhoz beadott egyik iratban: „A csengeri postamester szóbelileg jelenté, hogy a posta járat a hidason késedelmesen szállíttatott. Hidas bérlő utasíttatott, hogy a Csenger bői reggel 5 órakor induló és fél 2-di órakor vissza érkező postajárat átszállítására a hidast mindenkor feltétlenül felelősség terhe alatt készen tartsa. "

I9 A tél beálltával a gondok tovább nőttek, hiszen a jég elől a hidast kivontatták, s még ősibb átkelési módszerhez kellett folyamodni. Ez persze a folyóparti emberek számára megszokott volt: a jégen keltek át az egyik partról a másikra. A mai embernek ez meglehetősen kockázatosnak, veszélyesnek tűnik, ám a XIX. században, de még az 1900-as években is ennek megvolt a jól bevált technikája. Aj égre szalma-, napraforgókóró, és vesszőkötegeket fektettek. Ezeket rendszeresen locsolva - a jeget „hizlalva" - szabályszerű utat alakítottak ki. Ezeken az úgynevezett Jégjárókon" még a megrakott szekerek is át tudtak menni, természetesen kellő óvatosság mellett. Az idő enyhültével azonban ez igazán veszélyessé vált. Mondhatni lehetetlenné tette az átkelést Csengerből a túlsó 15 SzSzBMÖL IV.B. 762. 20. doboz 1676/1892. 16 SzSzBMÖL IV.B. 762. 20. doboz 1676/1892. 17 SzSzBMÖL IV.B. 762. 20. doboz 1679/1892. 18 SzSzBMÖL IV.B. 762. 20. doboz 6112/1892. 19 SzSzBMÖL IV.B. 762. 18. doboz 2369/1892. 181