A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Helytörténet - Fábián László: A régi csengeri fahíd

A regi csengeri fahíd hogy „miképen építsek, vagyis honnan vegyem a pénzt.... Azt már mondottam, hogy vagy költsön vagy részvények: most ismét e kettő között is teszek különbséget, s elsőbbséget adok a költsönnek, azon viszonyoknál fogva melyek e várost a híd érdekéhez kötik. " (D.I. 1864. 70.) Igaz ugyan, hogy negyedszázad elteltével, de csak megépült Szatmárnémetiben az állandó vashíd. A közúti Szamos-hidat a város 1889-ben Böszörményi Károly polgármestersége alatt a régi fahíd nyugati oldalán, Czekalius Aurél tervei szerint építtette fel 194 ezer korona költséggel, a Schlickféle vasöntő és gépgyár részv. Társ. céggel, valamint Gregensen és fiai vállalkozókkal. A híd háromnyílású volt, 400 méter szabad hosszal. 1889. március 12-én kezdték el és december 21 -én adták át. A hídfők és a folyampillér tölgyfa cölöpökre fektetett betonalapozással, huszti faragott kővel burkolt terméskő falazattal készült. (BOROVSZKY 1908. 674.) Azért tettem ezt a kitérőt az új szatmári híddal kapcsolatosan, mert a majd évezredes csengeri átkelési lehetőség épp ilyen fontos lehetett a vármegye számára, mivel a Szamoson keresztül csak itt volt megközelítési lehetőség az Erdőhátra - tágabban a szatmári Tiszahátra. Az 1920-as évek közepéig csak Szatmárnémetiben és Csengerben lehetett biztonságos körülmények között átkelni a Szamoson. A még álló csengeri fahidat a rendszeresen megismétlődő jeges árvizek meg-megrongálták, sűrűn kellett javítani. 1887-ben Sepsi Lajos „ úti biztos " lett megbízva a reparálással, és „ a megyei alispán fé. nov. 1-én 12213/887 sz. alatt rendelkezésével a Csengeri Szamoshídjavítása alkalmával kilencz ócska fa anyagoknak nyilvános árverésen leendő eladásával megbízatván." Az árverést délelőtt 10 órakor a csengeri hídvámháznál tartották meg. A licit alá kerülő anyagokat „az illető utibiztos segédkezése mellett vették leltárba. " A fahíd legjobban kopásnak kitett eleme a járórész a „palló " volt. Abban az évben azt is felújították, mert az alispáni leirat felszólította az árverést vezető illetékest, hogy „A leltározott palló készletből 100 db jobb minőségű pallót adjon át Sepsi Lajos úti biztosnak a vezetése alatti törvényhatósági úton lévő hídnak a szükségéhez képest házilag leendő javítására."* A nagy fahidak felett azonban a XIX. század végére egyértelműen lejárt az idő. A szatmári vashíd építése után bő két évvel a vármegye közlekedése számára megkezdték egy új szamosi vashíd építési munkálatainak előkészítését. Ennek első fázisaként a hozzá vezető vármegyei országutat kellett korszerű burkolattal ellátni. Ez abban az időben makadámjellegű, zúzott kővel megfejelt utat jelentett. Már 1890-ben megkezdték a Mátészalka-Csenger közötti szakasz építését. 7592-ben már a Porcsalma-Ököritó közötti szakasznál jártak. A követ az Avas kőbányáiból szállíthatták természetesen a csengeri fahídon keresztül. A vármegye és a hídvámbérlő közti bérleti szerződésben a vámszabályzat pontjai között kikötötték, hogy a törvényhatósági utak építéséhez szükséges anyagokat szállító fuvarokat vámmentes fuvarokként vegyék fel. Ám ezekre a bérlő jövedelemadót vethetett ki. Az 1890. évi 1 .tv. 99§-a életbe lépése után erre már nem volt lehetősége. Ezért is fordult a hídvámot bérlő Grósz Áron 759/-ben a vármegye közgyűléséhez „leengedési" kérelemmel, melyben panaszolta, hogy „ így ő ez időtől fogva ezen fogatok utáni jövedelemre alapított bérletében veszteséget szenvedett, főleg azáltal, hogy a Csenger-Mátészalka útvonal építésével járó tekintélyes fuvarozásból származó jövedelmek tekintetéből vette a bérletét s attól 1890 évben tényleg elesett - ezen veszteségre való tekintettel most tehát bérleengedést kérelmez. "

9 Második fázisként el kellett bontani a régi fahidat. 7592. február 22-én Domahidy Gyula, a vármegye kir. építészeti hivatalának főmérnöke levélben fordult a csengeri járás főszolgabírójához. Ezt írta: „Hivatkozással a vármegyei alispán úrnak ez évi 218 számú intézkedésére a Csengeri Szamoshíd felszerkezete lebontásának biztosítása tárgyában kötött alkuegyezményi jegyzőkönyv 2 példányban ide mellékelve, azon kéréssel küldetik meg, miszerint azokat Kozma György itteni «SzSzBMÖL IV.B. 762. 8. doboz 634/1887. 9 SzSzBMÖL IV.B. 762. 12. doboz 1812/1891.