A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Helytörténet - Fábián László: A régi csengeri fahíd

Fábián László Mint mindenütt, itt is a hídfőnél állt a vámház. Ez a mi esetünkben a csengeri oldalon épült. A vámházat felfelé emelkedő úton lehetett megközelíteni, mely út végén sorompó állta útját az átkelni szándékozónak. Miután a hidat a vármegye tartotta fent, a vámjövedelmek is a megyét illették. 1887 novemberében a megyei jegyző leiratában választ kért a csengeri járás főszolgabírájától, hogy „a vámszedési jog kiáltal és mikor engedélyeztetett? "

3 Nagy Dániel főszolgabíró válaszából megtudhatjuk azt, hogy „ a Szamos híd adatai az alispáni v.gy. építészeti hivatal irattárában kaphatók meg." Sulyok Ede járási jegyző 1891-ben eztjelentette az alispánnak: „Járásom területén (ti. csengeri) három vámszedésijog gyakoroltatik u. m.: Csengerben a törvényhatóság tulajdonát képező hídon, egy-egy Sályiban és Rápolton aföldesuraság tulajdonát képező réwámon. "

4 A vámbeszedést bérleti szerződéssel adták ki, mely a hídvámszedő és a „vármegye közönsége képviseletében a közgyűlés" által köttetett meg. Ajövedék adómentes volt. Csengerben 1884-ben Grósz Áron volt a hídvámszedő. Ekkor a vám tarifája 48 krajcárt tett ki. Ezen összeg beszedése azonban nem mindig volt bonyodalmaktól mentes. Grósz Áronnak is volt egy peres ügye, melyből további részleteket tudhatunk meg a hídvám fizetésével kapcsolatosan. Ebből kiderül, hogy a csengeri lakosok hídvám fizetésére nem voltak kötelezve. Ugyancsak mentesült a gyalogosan átkelő személy. A szekerek után is csak akkor kellett fizetni, ha az kereskedelmi-fuvarozó szándékkal ment át a hídon. így védekezett az ügy egyik érintettje „..hogy fizetnénk mi a hidvámot, mikor csak magunk érdekébejártunk l!

5 Gál Gedus - szintén hídvámbérlő - sem úszta meg: „ 1884/56. Gál Gedus csengeri lakos hídvám szedő panaszolja, hogy Czibere István és Kováts György és egy ismeretlen mindnyájan porcsalmai lakosok a hídvámfizetést megtagadták és őt megverték. Tanúk Veisz Bernátné és Gál Dani."

6 1889-ben Grósz Márton, a fentebb már említett Grósz Áron fia bérelte a vámszedési jogot. Akárcsak apjának, neki is voltak vitás ügyei. Hadadi Sándor csengeri lakos vámfizetés nélkül áthajtott a hídon és ugyanezt tette visszajövet is. Miután az utasától fuvarbért kapott, köteles lett volna fizetni. Hídvám eltitkolásáért az idevonatkozó vármegyei szabályrendelet értelmében szigorú megbüntetését kérte a vámszedő. A vádlott azt állította, hogy egy csendőrt vitt Gyarmatra és „a csendőrség előfogatjai vámmentességet élveznek." Azt is tagadta, hogy sebesen hajtott volna „ s hogy közvetlen a sorompónál meg nem állott, az onnan van, hogy a hídnál lejtős az út, s nem tudta a lovakat megállítani."

7 A vámháznak a téglamaradványait az iszapba ágyazva a 2003-as alacsony vízálláskor fel lehetett találni. A XIX. század második felében a technika és az ipar fejlődése lehetővé tette a kisebb folyókon is az átkelés biztonságát garantáló, megbízható, a kor igényeit kielégítő vasszerkezetű hidak építését. A vármegyei lapokban egyre több cikk sürgette mind Szatmárnémetinél, mind Csengéméi a korszerű vashidat. A Tárogató című lapban 1864-ben egymás után két cikk is szinte követelte ezt. Az elsőt bizonyos Madarasi János írta. A cikkéből kiderül, hogy az évben is nagy árvíz lehetett, mert „... csak az isteni gondviselés mentett meg attól, hogy (a hidat) a jég menés el nem sodorta. ...Az, hogy mitől az Isteni gondviselés most megmentett, a jövő évi jégmenés ideiglenes, már korhadt hidunkat össze rombolhatja." (MADARASI 1864.38.). A cikkre reagáltak mások is. Egy D.I. monogrammal ellátott írás már olyan konkrétumokat is feszegetett, hogy hol legyen az új híd: „ Tudom, hogy a mostani híd helynek nagyon sok előnyei vannak, sőt magam is azon nézetben vagyok, hogy egy állandó hídnak is a mostani helyre kell építtetnie. ... miután mintegy szükséges következménye azon óhajtás: bárcsak egy állandó híd lenne Szatmárnál." Javaslatokat tett a híd alakjára, szerkezetére is. Sőt, arra is volt javaslata, 3 SzSzBMÖL IVB. 762. 8. doboz 84/1887. 4 SzSzBMÖL IVB. 762. 12. doboz 1486/1892. 5 SzSzBMÖL IVB.762. 7. doboz 47/1888. 6 SzSzBMÖL IVB.762. 7. doboz 56/1884. 7 SzSzBMÖL IVB.762. 7. doboz 6112/1890. 178