A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Helytörténet - Fábián László: A régi csengeri fahíd

A régi csengeri fahíd is találunk utalást. „ 1847. május 14: .a Szamos hídja járható nem lévén..." Május 24: „ ...noha a Szamos hídján bizonytalan ideig akadályoztatott közlekedési utazás... "

2 Az elsodort szatmári és csengeri fahidat természetesen a vármegye újraépíttette, az épen maradt cölöpökre új pilléreket ácsoltak, biztosítva a folyamatos átkelést (14. kép). Bármennyire is monumentális hatású, erős szerkezetnek látszott ez az ácsremekmű, de a megnövekedett forgalom súlyát már nehezen viselte. Valószínűleg nemcsak a csengeri fahíd esetében merült fel ez a probléma, hanem más fahídnál is, mert Szatmár vármegye 1890 évi I.t.cz. 153§-ában már szabályrendeletet volt kénytelen hozni. Ennek értelmében: „1§. Hidakon más járművek elé hajtani tilos. 2§. Három méternél nagyobb nyílású hidaknál (kivéve a bolthajtásos hidakat) továbbá javítás alatt álló minden hídon a sebes hajtás feltétlenül tilos. 8§. Ha afahidakon 4000 klgr elegy súlyt meghaladó jármüvek ... szállítása czéloztatik, erről a községi elöljárósághoz 48 órával előre jelentés teendő és a netán szükséges megerősítések vagy alátámasztások az átszállító költségére eszközöltetik" (KOMORÓCZY 1898. 434.). Csengerben - mint a Szamos egyik fontos átkelőhelyén - már az Árpád-korban vámszedési jogot gyakoroltak. Miután a település a szatmári királyi várbirtok tagja volt, ezt a szatmári ispán tartotta kezében. A vámszedés jelentőségét bizonyítja, hogy amikor a XIII. század elején Csenger kivált a szatmári várbirtokból, a hídvámot a szatmári ispán még egy ideig megtartotta (MAKSAI 1940. 112.). A vám kényszerűségével többször is visszaéltek. Borovszky írja Szamosszeg említésekor, hogy „1351-ben Laczkfia András főispán azokat a kereskedőket akik itt (ti. Szamosszeg) át akartak menni a Szamoson megvámoltatta ... lehajtotta Csengerig, ott újra megvámoltatta, s tovább küldte Szatmárig." (BOROVSZKY 1908. 163.) A vámszedési jog a későbbiekben a vármegyére szállt. 12. kép Hídszerkezet (Feldbefestigung und technischer Unterricht. Wien 1915. 95. alapján) Abb. 12 Brückenkonstruktion (nach Feldbefestigung und technischer Unterricht. Wien 1915. 95.) 13. kép I. katonai felmérés XXIX. col. 13. sect. (PÓK 1998. 69. alapján) Abb. 13 Karte der sog. I. Militärischen Aufnahme XXIX. col. 13. sect, (nach PÓK 1998. 69.) 14. kép A szatmári fahíd egy 1884-es oklevélen (Csenger, Múzeum) Abb. 14 Die Szatmárer Holzbrücke auf einer Urkunde des Jahres 1884 (Csenger, Museum) Csenger Város földesúri Jegyzőkönyve. Kézirat. Csenger, Helytörténeti Múzeum. 177