A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Régészet - Prohászka Péter–Révész László: A tiszabezdédi honfoglalás kori temető Jósa András vázlatainak tükrében

Prohászka Péter - Révész László -A 4. és a 12. sírban lelt állítólagos sarlótöredékekről a sírrajzok sem árulnak el többet az eddig ismert leírásoknál. E tárgyak előfordulását továbbra is erős fenntartásokkal kell kezelnünk. - Teljes mértékben új információ az, hogy a 9. sírban talált kengyelek közül legalább az egyik bizonyosan nem a körte alakúak közé sorolható, hanem az egyenes talpú, boltozatos szárú kengyelek számát gyarapítja (RÉVÉSZ 1999. 273-282.). -Végezetül a sírlapon felvázolt ábra megerősíti azt a korábbi sejtésünket, mely szerint a 14. sírban lelt karikatöredék valójában egy gömbsorcsüngős fülbevaló része lehetett. A sírrajzok jelentős viselettörténeti adatokat is tartalmaznak. A 10. sírban a bal válltól a bal medencelapátig húzódó sorban 10 db füles gomb feküdt. Ezek feltehetően egy bal oldalon záródó ruhadarabhoz tartozhattak. A 15. sírban a mellkas közepén két sorban egymás alatt négy pár füles gombot figyeltek meg a középen záródó ing vagy kaftán jeleként. Figyelemre méltó, hogy a 10. sírban a bal alkar mellett találtak három füles gombot, a 14. sírban pedig a jobb és a bal alkar közepénél egyetegyet. Nem elképzelhetetlen, hogy e tárgyak valamiféle mandzsettaszerű ruhaujj gombolására szolgáltak. Nehezebb értelmezni néhány sírban a gyöngyök elhelyezkedését. Jósa vázlata szerint a 2. és a 13. sírban a mellkas mindkét oldalán, a 12. sírban viszont csak a bal oldalon hosszú függőleges sorban helyezkedtek el a gyöngyök. Az elmúlt évtizedek során napvilágra került, jól dokumentált sírokból nem ismerjük gyöngyöknek hasonló elhelyezkedését. Nyilvánvalóan Bezdéden sem a vázlatokon ábrázolt nyílegyenes vonalban feküdtek, bár a rajzok a valósághoz mégis közel állhatnak. Fel kell ezt tételeznünk már csak azért is, mert Jósa még az egyes gyöngyszemek egymásutániságáról is pontosan tájékoztat bennünket, tehát azok fekvését alaposan megfigyelhették. Más hitelesen feltárt sírokból nincs olyan adatunk, mely arra utalna, hogy az ing vagy kaftán két oldalát gyöngyökkel varrták volna ki. Arra gondolhatunk, hogy a süvegről vagy pártáról lecsüngő szalagokat, esetleg a varkocsba font pántlikákat ékesítették az említett sírokban talált gyöngyök. Szinte semmilyen információnk nem volt korábban arról, hogy a temető nemesfém díszekben leggazdagabb ruházatú sírjában miként helyezkedtek el az ékítmények. Érdekes momentum, hogy Jósa az ásatok elbeszélése alapján viszonylag pontos vázlatot készített ugyan a 16. sírról, dolgozata írása közben azonban elbizonytalanodott, s nem tudta értelmezni a saját maga által is kuszának tartott adatokat. Úgy vélem, vázlata alapján mégis megkísérelhetjük a ruhaveretek elhelyezkedésének rekonstrukcióját. E munkánál azonban figyelembe kell vennünk Jósa azon megjegyzését, mely szerint az általa pajzsnak tartott tárgynak csak a nagyobbik részét bontották ki a helyszínen, „a másik mintegy 1/3 a földdel együtt megvan" tehát in situ kiemelték. A vázlat alapján egyértelmű, hogy a csontváz gerincoszlopán és az attól balra elhelyezkedő véreteket tárták fel a helyszínen, az eredeti helyzetében megőrzött kelmedarab pedig a felső test jobb oldalán fekhetett, ott ugyanis semmiféle leletet nem ábrázolt, csupán a „pajzs" kontúrját. Véleményem szerint a veretek két ruhához (ing és kaftán) tartozhattak. A kaftán díszítményei az alábbiak lehettek: A leírás szerint a 6 db kéttagú csüngős veret a bal kulcscsont felett feküdt kissé ferde vonalban. Arról nincs adatunk, hogy hol lehetett az a további 10 db csüngőtag nélküli kerek veret, amelyek formailag pontosan megegyeznek a csüngős díszítmények felső tagjával. Véleményem szerint (a jól dokumentált, hasonló dí szí tmény eket tartalmazó sírok tanúsága alapján) részben a csüngős veretek felett, részben pedig a jobb oldali kulcscsont körül kereshetjük a helyüket. Az ékítmények sorát mindkét oldalon a nagyobb méretű, kiemelkedő dudorral és gyöngysorkereteléssel díszített kerek veretek zárták le (Jósa l-l db-ot említ a kulcscsontok külső végei felett), s valamennyi a kaftán gallérját vagy nyakának a szegélyét díszítette. Az ötvennél is több aranyozott, árkolással díszített, kerek pityke számos darabjának a helyét pontosan rögzíthetjük. Egy részük a gerincoszlop két oldalán húzódó, egymással párhuzamos két függőleges sorban helyezkedett el, feltehetőleg a középen záródó 166