A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)
Régészet - Prohászka Péter–Révész László: A tiszabezdédi honfoglalás kori temető Jósa András vázlatainak tükrében
A tiszabezdedi honfoglalás kori temető Jósa András vázlatainak tükrében kaftán két szegélyét díszítve. Valószínűleg a szegélyektől távolabb, jobb és bal oldalon is húzódhatott egy-egy díszítő veretsor, erre utalnak a bal felkar alatt függőleges sorban megfigyelt veretek. (E sor párja az in situ felszedett részen lehetett.) Akaftánt a medence tájékán megfigyelt 6 db füles gombbal gombolhatták be. Az ing ennél egyszerűbb díszítésű lehetett. Egymásra hajtott szárnyainak szegélyét az imént említett kerek pitykék további darabjai ékesíthették V alakban. A bal oldali ingszárny 10 db veretét rajzon is rögzítették. Az azt részben fedő jobb oldali szárnynak viszont csak az alsó harmadát figyelték meg. Felső részének - mely a jobb kulcscsonttól a gerincoszlop közepéig húzódott - veretsora az in situ kiemelt, s Jósa által is több rétegűként leírt kelmedarabon maradt, így a vázlatrajzról is hiányzik. Végezetül ugyancsak a sírból kiemelt kelme fedhette el azt a másodlagosan felhasznált, talán nyakláncra akasztott függesztőveretet is, amely ugyancsak hiányzik a sírvázlatról. A bezdédi temetőre vonatkozó újonnan előkerült s a fentiekben bemutatott ásatási dokumentumok nyilván nem adtak, adhattak valamennyi, a temetővel kapcsolatos vitás kérdésre választ. Reményeink szerint ahhoz azonban hozzásegítik a kutatókat, hogy e fontos lelőhely értékelését az eddigieknél árnyaltabban végezhessék el. Nyilvánvalóvá vált az a tény is, hogy mind az ásatok Vidovich László főszolgabíró és Tompos Endre gyógyszerész -, mind a munkájukat felügyelő Jósa András saját koruk követelményeit messze meghaladó gondossággal végezték a temető feltárását és dokumentálását. Adózzunk tisztelettel emléküknek! Irodalom JÓSA 1896A. Jósa András: A bezdédi honfoglaláskori sírmező. Nyírvidék 17. 1896. 23. sz. 1896. június 7. 3—4. - újraközölve: Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású cikkei (1889-1900). Szerk. Csallány Dezső. JAMK 2. Budapest 1958. 32-34. JÓSA 1896B. Jósa András: A bezdédi honfoglaláskori temető. ArchÉrt 16. 1896. 385-412. JÓSA 1914. Jósa András: Honfoglaláskori emlékek Szabolcsban II. ArchÉrt 34. 1914. 303-340. LÁSZLÓ 1944. László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Magyar Élet kiadása, Budapest 1944. [Reprint: Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest 1988.] RÉVÉSZ 1999. Révész László: Honfoglalás kori temető Tengőd-Hékútpusztán. [Friedhof aus der Zeit der Landnahme in Tengőd-Hékútpuszta.] HOME XXXVII. 1999. 267-299. RÉVÉSZ 2003A. László Révész: Das landnahmezeitliche Gräberfeld von Bezdéd. Angaben zur Ausgrabung und zur Auswertung des Fundmaterials. CommArchHung 2003. 137-170. RÉVÉSZ 2003B. Révész László: A bezdédi honfoglalás kori temető. Egy régészeti fikció nyomában. In: Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád-kori emlékanyaga. [Das landnahme- und arpadenzeitliche Nachlassmaterial des Rétköz.] Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. Magyarország honfoglalás és Árpád-kori sírleletei 4. Nyíregyháza 2003. 432-440. PROHÁSZKA Péter RÉVÉSZ László Esztergom Magyar Nemzeti Múzeum H-2500 József Attila tér 2. Budapest e-mail: prohaszkapeter@freernail.hu H-1370 Pf. 364 e-mail: revesz.laszlo@hnm.hu 167
