A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Régészet - Tóth Katalin: A kora bronzkor kutatásának helyzete Magyarországon

A kora bronzkor kutatásának helyzete Magyarországon Abb.3:1-3., TÓTH 2002.36., 47.), részben a Füzesabonyi kultúrához (DANI 2001.134., 139., VII-VIII.t.) sorolhatjuk. Véleményem szerint a Duna-Tisza-köze déli részén és a Délkelet-Alföldön megjelenő, a Somogyvár-Vinkovci körrel kapcsolatba hozható leletek esetében nem a népesség tényleges megjelenéséről van szó, hanem a késő makói korszakban a Makó-Kosihy-Caka kultúra leletegyütteseiben általánosan megjelenő, a Somogyvár-Vinkovci kultúra hatásait tükröző leletekről, melyek a két népesség közötti igen intenzív kapcsolatokat jelzik. Az egyes kultúrák és csoportok területi elterjedésére vonatkozóan is születtek részeredmények. A Bács-Kiskun megyéből összegyűjtött kora bronzkori leletek (TÓTH 1998.) mellett újabb hitelesen feltárt településrészletek igazolták, hogy a Duna-Tisza közén a középső területeken is számolnunk kell a kora bronzkor mindhárom fázisának leleteivel, tehát a nagyrévi népesség jelenlétével is (HORVÁTH 1995., HORVÁTHM. 1995., BALOGH 1997., TÓTH 1997., TÓTH 1999.). Néhány régi leletanyag közlése (KULCSÁR 2000., TROGMAYER 2001.), valamint egy újabb, hiteles feltárás település- és síregyüttesei (BENDE-LŐRINCZY 2002., BENDE-LŐRINCZY 2003.) alapján kiderült, hogy az Óbéba-Pitvaros csoport népessége a Tisza jobb partja mentén is megjelent Sándorfalva magasságáig. Ugyanakkor napjainkig érvényes Ecsedy István azon megállapítása, hogy a kora bronzkorban az egyes kultúrák, népcsoportok elterjedési területe nagyon bizonytalan (ECSEDY 1995. 18.). Ennek egyik oka az, hogy a korszakban erőteljesen ható kapcsolatok az anyagi kultúrában - igen nagy területeken - hasonló formákat hoztak létre (ECSEDY 1995.16.). Mind a fémművesség, mind akerámiaművesség emlékeinek egy jelentős része nem „kulturspecifíkus", hanem a kora bronzkori kultúrák területén fellépő általános jelenség, amely a kultúrák közötti - esetenként igen intenzív - kapcsolatokra vezethető vissza. A másik ok, hogy még mindig kevés a hitelesen feltárt, nagyobb mennyiségű leletanyag, a kisebb, szórványos, gyakran pontos lelőkörülmények nélküli, esetleg felszíni gyűjtésből származó leletanyagok kulturális besorolása pedig gyakran bizonytalan, esetenként félrevezető lehet. Mindezek következtében máig tisztázatlan a pontos határ a Somogyvár-Vinkovci kultúra és a Makó-Kosihy-Caka kultúra között, továbbra is problémát jelent az Óbéba-Pitvaros csoport, valamint a Nagyrév és a Perjámos kultúra elterjedésének vizsgálata. Az egyes kultúrák elterjedési zónáján belül jelentkező területi különbségek kidolgozását illetően a Somogyvár-Vinkovci kultúra (KALICZ-SCHREIBER 1991.9.) és a Makó-Kosihy-Caka kultúra (TÓTH 2001A. 126-129., 21-23. kép) esetében megtörténtek az első, kezdeti lépések. A relatív kronológia kérdéskörében is akadnak számottevő eredmények. Megerősítést nyert a Makó-Kosihy-Caka kultúra és a Nyírség kultúra egymásutánisága azokon a területeken, melyeken mindkét kultúra népessége élt (SZATHMÁRI 1999.75-76., MÁTHÉ-CSÁNYI-TÁRNOKI-DANI-HAJDÚ-RACZKY 1997.60., DANI 1999.68.). Ugyanakkor Északkelet-Magyarország nyugati részén, azokon a területeken, ahol a kora bronzkor II. fázisában sem a Nyírség kultúra, sem a korai Nagyrév kultúra nem terjedt el, a Makó-Kosihy-Caka kultúra népességének továbbélésével számolhatunk a kora bronzkor II. fázisában is (Koós 1998.10., Abb. 13:1.). Az Északnyugat-Dunántúlon a Somogyvár-Vinkovci kultúra a Makó-Kosihy-Caka kultúrát közvetlenül követve, részben azzal érintkezve jelent meg (FIGLER 1994. 23-25., Abb. 1-3.). Tisztázódott, hogy Északkelet-Magyarországon (Északnyugat-Romániához, az Érmellékhez hasonlóan) a kora bronzkor Ili/a periódusát a Szaniszló/Sanislau csoport, Ill/b periódusát pedig a korai Ottomány/Otomani kultúra (Érendréd/Andrid típus) j elenti (NÉMETI-DANI 2001.115.). Egyre több arra utaló adatunk van, hogy a gödörsíros kurgánok népének késői csoportjai megérték a kora bronzkor kezdetét (legutóbb összefoglalóan: DANI 2001.130-131.). Ugyanakkor továbbra is erősen vitatott a Somogyvár-Vinkovci kultúra relatív kronológiai helyzete. Megtörténtek az első - a területi különbségekhez hasonlóan kezdeti - lépések a Makó-Kosihy-Caka kultúra (KALICZ-SCHREIBER 1991.13-14., KULCSÁR 1998.38., 40., KULCSÁR 1999.122.) és a Somogyvár-Vinkovci kultúra (ECSEDY 1979.109-110., KALICZ-SCHREIBER 1991.10-14.) belső kronológiájának kidolgozásában.