A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Régészet - Tóth Katalin: A kora bronzkor kutatásának helyzete Magyarországon

Tóth Katalin Sajnos az életmódra, gazdaságra, településszerkezetre és társadalomszerkezetre vonatkozóan egyelőre mindössze néhány kisebb eredményről számolhatunk be. Ezek között kell megemlítenünk, hogy előkerültek a Makó-Kosihy-Caka kultúra több objektumcsoportból álló települései (SZATHMÁRI 1999A.), megjelentek a telepeken a viszonylag hosszabb egy helyben tartózkodásra utaló telepjelenségek. Az újabb, nagy felületű feltárások eredményeinek ismeretében lehetőség nyílt a MakóKosihy-Caka kultúra (TÓTH 2000.) és a Somogyvár-Vinkovci kultúra (BONDÁR 1995.230., Fig. 19.) településszerkezetének vizsgálatára. Lendületet vett a Nagyrév kultúra - a kétségkívül impozánsabb teli telepek mellett kisssé mostohán kezelt - egyrétegű településeinek kutatása (MAROSI-SOÓS 1991., H. HANNY 1997., TÓTH 1999., SZABÓ 1999., P. FISCHL-KISS-KULCSÁR 1999.). AZ egyik legjelentősebb előrelépés a Perjámos kultúra egyrétegű és többrétegű telepei gazdasági és társadalmi szervezettségének vizsgálatában történt (P. FISCHL 2000A.). A kora bronzkor kutatásában az egyik legnagyobb problémát továbbra is az egyes kultúrák és csoportok eredete, kialakulása jelenti, ebben a kérdéskörben a leginkább megosztott a hazai kutatás. A kutatók egy része úgy véli, hogy a Kárpát-medence kora bronzkori kultúráinak kialakulása konkrét, túlnyomórészt délről induló migrációs folyamatokhoz kapcsolódnak. A migrációs elméletek kiteljesedését Bóna István már említett összefoglaló munkája jelenti (BÓNA 1992.), melyben a szerző gyakorlatilag az összes, hazánk területén fellépő kora bronzkori kulturális egység eredetét migrációs folyamatokhoz kapcsolja, egyes kultúrák hazai elterjedését is konkrét vándorlási útvonalhoz köti (Nagyrév kultúra) és állást foglal a Somogyvár-Vinkovci kultúra területéről kiinduló vándorlások mellett, melyek véleménye szerint két új kulturális egység (Somogyvár-Ada csoport és Somogyvár-Gyula-Ro§ia csoport) létrejöttét eredményezték. A kutatók másik része a kora bronzkori kultúrák kialakulása kapcsán a hangsúlyt egy nagy területre intenzíven kiterjedő kapcsolatrendszer létrejöttére helyezi. Ezt a véleményt a legmarkánsabban Ecsedy István képviseli. Nem tartja elképzelhetőnek, hogy a Kárpát-medence új kora bronzkori kultúráit (Makó, Somogyvár-Vinkovci, Nyírség, Nagyrév) a vuőedoli vagy más észak-balkáni kultúrák egyes népcsoportjainak átköltözése hozta létre (ECSEDY 1995.16.). Véleménye szerint a Kárpát-medencei leletanyagban kimutatható déli hatások nem kapcsolódnak feltétlenül konkrét migrációs folyamatokhoz, hanem inkább folyamatosan ható kapcsolatokat kell feltételeznünk (ECSEDY 1979.11 l-l 14.). E kapcsolatrendszer egyik fontos mozgatórugója az ajellegzetes kora bronzkori fémművességi kör lehetett, mely Nyugat-Ausztriától a Prut-Dnyeszter vidékéig, Dél-Lengyelországtól Bulgáriáig megtalálható nyéllyukas balták készítésével hozható kapcsolatba (ECSEDY 1979. 11 l-l 14., ECSEDY 1995. 16-17., ECSEDY 1995A.). AZ erre a közös kapcsolatrendszerre utaló tárgyak körét Kalicz-Schreiber Rózsa és Kalicz Nándor a rézbaltákhoz hasonló elterjedést mutató, déli eredetű, hengeres nyakú, kettős kónikus testű füles korsókkal egészítette ki (KALICZ-SCHREIBER-KALICZ 1998. 330., Abb. 3., KALICZ-SCHREIBER-KALICZ 1999.85.). Véleményem szerint ahazai kora bronzkor időszakában mindössze 3 olyan kultúra illetve csoport volt, melyekről jelen ismereteink alapján minden kétséget kizáróan kijelenthetjük, hogy fellépésük migrációs folyamathoz köthető: a keleti eredetű, halmok alá temetkező gödörsíros kultúra, a nyugati eredetű harangedény kultúra és a déli eredetű Óbéba-Pitvaros csoport népessége. Úgy vélem, hogy a többi kultúra és csoport kialakulásában - amellett, hogy kisebb népmozgásokat nyilvánvalóan nem zárhatunk ki - a döntő az Ecsedy István, valamint Kalicz Nándor és Kalicz-Schreiber Rózsa által körvonalazott kapcsolatrendszer lehetett. A közeljövő kutatásainak egyik fontos feladata ezen kapcsolatrendszer további mozgatórugóinak kidolgozása. 94