A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Régészet - Tóth Katalin: A kora bronzkor kutatásának helyzete Magyarországon

Tóth Katalin (NÉMETI-DANI 2001.95., 99., 112., l.kép 1-2., 2. kép, 3. kép, 4. kép). Anépesség eddig ismert legnagyobb településrészletét Almássy Katalin tárta fel 1997-ben Demecser-Roffaj-dűlőben.

28 A Szaniszló csoport relatív időrendi helyzetét - a Nyírség kultúrához hasonlóan - szintén Dani János kutatásai révén sikerült pontosítani (DANI 2001.137-138.). Németi János és Pétre Roman vezette be a Szaniszló csoport végső fejlődési fokozataként az ún. Érendréd/Andrid fázis fogalmát, mely a Szaniszló csoport és az Ottomány kultúra közötti átmenetet képviseli (ROMAN-NÉMETI 1989.247., ROMAN-NÉMETI 1990.38.). Ezen típus jellegzetességeit mutatja Rétközberencs-Parom-domb korai leletanyaga, a bodrogszerdahelyi telep leletanyaga és talán Berettyóújfalu-Herpály legalsó (4.) bronzkori rétegének leletanyaga (Sz. MÁTHÉ 1994. Fig. 11 .).

29 Az Érmelléken megj elenő csontvázak - a kerámiában mutatkozó azonosságokkal szemben - teljesen idegen, új elemként jelentkeznek a korábban kizárólagos hamvasztásos gyakorlatot folytató területen. Mindezek alapján az Érendréd/Andrid típus valószínűleg nem más, mint egy új etnikum, az eddig alig ismert korai Ottomány kultúra (NÉMETI-ROMAN 1995.30-31., NÉMETI 1999.124., 171., NÉMETI-DANI 2001.116.). Összegzés Láthatjuk tehát, hogy az elmúlt időszakban egyrészt számottevő előrelépések történtek a kutatásban: megtörtént a Makó-Kosihy-Caka, a Somogyvár-Vinkovci és a Perjámos kultúra eddig ismert leletanyagának összefoglaló feldolgozása, értékelése, lelőhelyeik összegyűjtése és edény-tipológiájuknak az eddigieknél jóval részletesebb kidolgozása (P. FISCHL 2000., KULCSÁR 2002A.).

30 Jelentős új leletanyagokat tártak fel és - legalábbis részben - tettek közzé. Fontos részeredmények születtek mind a kronológiai kérdések, mind a területi elterjedések vizsgálata terén. Másrészt viszont még napjainkban is rengeteg az előttünk álló probléma, továbbra is igen kevés a rendelkezésünkre álló hiteles forrásanyag. A kulturális felismerések közül ki kell emelnünk annak egyértelművé és lassan általánosan elfogadottá válását, hogy a harangedény kultúra eredetét és kulturális sajátosságait figyelembe véve önálló kulturális egység, emiatt nem indokolt a Nagyrév kultúrával való összekapcsolása (CSÁNYI 1983.58., ECSEDY 1988.16-17., BÓNA 1992.12., ENDRŐDI 1992.99-100.). Bebizonyosodott a Nyírség kultúra II. (Szaniszló/Sanislau) fázisaként elkülönített (BADER 1978.30.), egyesek által önálló kulturális egységként - Szaniszló/Sanislau csoport - értelmezett (NÉMETI-ROMAN 1995.) Szaniszló típusú leletanyag északkelet-magyarországi jelenléte (BÓNA 1992.21., Sz. MÁTHÉ 1998.38-40., DANI 2001. 135-139.). Valószínűleg joggal feltételezhetjük, hogy a Szaniszló típusú leletanyagnak szerepe lehetett az Ottomány kultúra kialakításában (NÉMETI-ROMAN 1995). Egyre inkább úgy tűnik, hogy mind a Duna-Tisza-köze déli részén körvonalazott (HORVÁTH 1983.81., HORVÁTH 1984.), a Somogyvár-Vinkovci kultúra Dunán átkelő népcsoportjai hagyatékának tartott (BÓNA 1992. 15.) Ada csoport létét, mind a Kelet-Alföldön feltételezett (BÓNA 1992.15.) hasonló Somogy vár ág (Gyula-Rosia csoport) magyarországi megjelenését el kell vetnünk. Az elmúlt évtizedekben egyetlen olyan hiteles leletegyüttes sem került elő, mely a zömében szórvány leletekre felépített csoportok létét megerősítette volna. Ugyanakkor az Ada csoporthoz sorolt leletek egy részéről kiderült, hogy a Tisza jobb partja mentén is megjelenő Obéba-Pitvaros körhöz kapcsolódnak (KULCSÁR 2000.60.), a Gyula-Ro§ia csoporthoz tartozónak vélt temetkezéseket pedig részben a Makó-Kosihy-Caka kultúrához (DANI 1998. 57-59., Abb. 2., A leletanyagot Dani János dolgozza fel, szíves szóbeli közlését köszönöm. Dani János szíves szóbeli közlését köszönöm. Ez jelenleg folyamatban van a Nyírség kultúra és a Szaniszló csoport esetében is: Dani János készülő doktori disszertációja.