A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Régészet - Tóth Katalin: A kora bronzkor kutatásának helyzete Magyarországon

A kora bronzkor kutatásának helyzete Magyarországon Ismereteinket a kultúra temetkezéseiről Dani János foglalta össze a Tiszavasvári-Városföldje, Jegyző-tag lelőhelyen 1983 és 1985 között Istvánovits Eszter által végzett leletmentésen előkerült két sír közlése kapcsán. Összegyűjtötte és kritikailag elemezte azokat a temetkezéseket, melyekről a szakirodalomban eddig felmerült az e kultúrához tartozás lehetősége (DANI 1997.). A népesség az urnáshamvasztásos temetkezési rítust gyakorolta, ezt valószínűleg a megelőző késő rézkori alapnépesség (Baden-Viss csoport) örökségének tarthatjuk (BÓNA 1992.13., BÓNA 1993.74-75.). A mindössze néhány urnasírból álló „temetők" - ilyet eddig mindössze 8 lelőhelyről ismerünk (NÉMETI-DANI 2001.117.)a településekhez hasonlóan kisebb közösségekben (kiscsaládokban) élő népességre utalnak (KALICZ 1984A. 111-112., DANI 1997. 57.). Feltehetően egy-egy tanya lakói temethették halottaikat a kis sírcsoportokba (DANI 1999. 66.). A közelmúltban a kultúra két újabb temetkezésének közzétételére is sor került. Németi János és Dani János közölte a Kállósemj én-Forrástanyán 1996-ban Almássy Katalin által feltárt urnasírt (NÉMETI-DANI 2001.99., 103., 111., 6. kép 1-3., 7. kép 1-3.), valamint egy Érendréd/ Andrid-Érdengeleg/Dindesti (Rom.) lelőhelyről származó, az érdengelegi iskolai gyűjteményben található, feltehetően szintén urnasírhoz tartozó leletegyüttest, mely a két falu valamelyikének határában került elő (NÉMETI-DANI 2001.99., 110-111.,5. kép 1-2.). A Nyírség kultúra relatív időrendi helyzetét Dani János kutatásai révén sikerült pontosítani a szomszédos kultúrákkal meglévő kapcsolatoknak köszönhetően (DANI 2001.134-135.). A jelenleg rendelkezésünkre álló leletanyag egy esetleges belső kronológia kialakításához nem elégséges. Az utóbbi évtizedben alapvetően megváltozott az Északkelet-Magyarország kora bronzkorának utolsó periódusáról (kora bronzkor III.) alkotott képünk, hiszen a Nyírség kultúra és az Ottomány kultúra közötti időszakot a kutatás nem igazán tudta kitölteni. Minden olyan kísérlet, mely közvetlenül a klasszikus Nyírség kultúrából próbálta levezetni a teli-kultúrákat (Hatvan, Ottomány) - ezt alátámasztó, kellő mennyiségű bizonyíték hiányában - nyilvánvalóan kudarcra volt ítélve. Kalicz Nándor összefoglaló munkáiban már szó esett a Nyírség kultúra késői (második) fázisáról (KALICZ 1968.181., KALICZ 1984A. 115.), mely talán egy Ottományt megelőző átmeneti fázis lehet. A Nyírség II. (vagy Nir II.) fázis tényleges elkülönítését Bader Tibor végezte el. A klasszikus Nyírség ornamentikától eltérő díszítőtechnikát-beböködött háromszögekből alkotott motívumokat-használó késői fázisnak a Szaniszló/Sanislau fázis elnevezést adta (BADER 1978.30.). Németi János és Pétre Roman jóvoltából került sor az addig ismert romániai lelőhelyek összegyűjtésére (ROMAN-NÉMETI 1986.) (5. kép 6., 9. kép 3.). Véleményük szerint ez a sajátos kerámiadíszítést alkalmazó népesség nem egyszerűen a Nyírség kultúra II. (Szaniszló) fázisa, hanem egy időrendileg a Nyírség és az Ottomány kultúra közé ékelődő, a késői Nagyrév kultúrával párhuzamos, önálló kulturális egység (Szaniszló csoport) (NÉMETI-ROMAN 1995.). A Szaniszló típusú kerámiát Kelet-Szlovákiában Jozef Bátora fedezte fel, bár ő a korai Ottomány kultúra hagyatékának tartotta (BÁTORA 1981. 12-13.). Bóna István és Sz. Máthé Márta ismerte fel, hogy a Szaniszló típusú leletanyag Északkelet-Magyarországon is megtalálható (BÓNA 1992.21., Sz. MÁTHÉ 1988. 38-40.). Ebből a szempontból kulcsfontosságú volt Gáborján-Csapszékpart teli településének 3. rétege (Szaniszló szint), melyet az ásató az Ottomány kultúra legkorábbi fázisának (Ottomány A) tartott (Sz. MÁTHÉ 1988.38^0., Sz. MÁTHÉ 1994.27-31.). A csoport temetkezései - melyek jelenleg 9 lelőhelyről ismertek (NÉMETI-DANI 2001.117.)a Nyírség kultúrához hasonlóan urnás rítusúak és maximum néhány sírból álló kis sírcsoportokban kerültek elő. A Nyírség kultúra temetkezéseivel együtt Dani János a Szaniszló csoport addig ismert temetkezéseit is összegyűjtötte és elemezte (DANI 1997.).

27 Legutóbb Németi Jánossal közzétették a népesség egy újabb temetkezését is Nagykároly-Bobádi domb/Carei-Bobald (Rom.) lelőhelyről 27 Akkor még a Nyírség kultúra II. (Szaniszló) fázisaként értelmezte a leletegyütteseket.