A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)
Régészet - Makkay János: Ősrégészeti kutatások Magyarországon az utóbbi években. Az újkőkor és a rézkor
Makkay János A magyarországi ősrégészkedésről valamely nagyobb európai nyelven Hillebrand Jenő és Tompa Ferenc nagyszerű 1937-es összefoglalása óta (HILLEBRAND 1934—1935., TOMPA 1934—1935., a legelső ilyen összefoglalásra lásd MÁRTON 1912.) nem jelent meg beszámoló. 25 Nem könnyű versenyre kelni velük, sőt, ha figyelmesen olvassuk munkáikat, akár azt is megállapíthatjuk, hogy az elmúlt háromnegyed század azért nagyon sokat nem tett hozzá eredményeikhez. A Körös kultúra kutatásának fő kérdéseiben (eredet, időrend, társadalom) például egy jottányi előmozdulás sem történt Bökönyi Sándor véget nem érő csont-statisztikái alapján. Remélem viszont, hogy nem kell újabb hetven évet várni egy következő összefoglalásra. Az új kőkor és a rézkor Azújkőkor Az olvasó nyilván ismeri Kertész Róbert írásából a közép-európai-balkáni agroökológiai barriermodellt (KERTÉSZ-SÜMEGI 1999.17-19.) (a továbbiakban CEB-AEB). 26 ACEB-AEB szerepe abban állt, hogy egy ideig (akár kerek egyezer évig is; erre az időtartamra nincsen semmiféle adat) feltartóztatta a balkáni típusú vagy inkább a Balkán egy részére is jellemző neolitizációt, amely elindította és meghatározta az egész Kárpát-medence rá következő neolitizációját. Mégpedig úgy, hogy elkövetkezett egy substitutional phase (hajói értem a tudományos elgondolást és fordítom az angol kifejezést, akkor eljött egy fokozatos átadási-átvételi szakasz). Tehát a Körös kultúra által substitutio nélkül mégis gyorsan elért északi elterjedési vonal mentén, attól északra élő, egyelőre nem neolitizálódott, tehát ősbarbár és gyűjtögető, még mezolit életformájú népek fokozatosan egy fajta kapcsolatrendszerbe kerültek a már mezőgazdasági termelést is folytató délebbi Körös-csoportokkal. Mind az Alföld, mind a Dunántúl középső területein kialakult egy alkalmazkodási vagy más szóval átvételi zóna, amelyben kétirányú kulturális és környezeti folyamatok indultak meg és játszódtak le. Ennek során a (még túlnyomóan) vadászatot-gyűjtögetést folytató északi mezolitikus törzsek a CEB-AEB határtól délre élő Körös-közösségektől átvettek (adaptáltak, meghonosítottak) bizonyos kulturális, gazdasági és technológiai újításokat. Ezzel párhuzamosan (valójában már korábban elkezdődve) a Körös kultúra is alkalmazkodott a saját maga új - alföldi - környezeti világának a feltételeihez. E kétirányú alkalmazkodások-honosodások-honosítások eredményeként a neolitizáció elterjedt a CEB-AEB-től északra is, és ezzel egyidejűleg létrejött a vonaldíszes kerámia [valójában kétfajta vonaldíszes kerámia], amely a maga kulturális hagyományaival olyan új fejlődési folyamatokat indított el Közép-Európában, amelyek eltérnek a Körös kultúra sajátosságaitól (a kérdésre legutóbb KERTÉSZ 2002.). 25 Lásd még azonban MÁRTON 1930. A XIX. század végi kutatási helyzetre - hogy az újkőkor időkeretein belül maradjunk jellemző, amit Márton Lajos a vonaldíszes kerámia vonatkozásában megemlített (MÁRTON 1930. 178.): a báró Nyáry Jenő által 1881-ben közreadott nevezetes könyv (Az aggteleki barlang mint őskori temető. Budapest) 180-227. ábráin szereplő leleteket a tatárjáráskor, 1241-ben a barlangba menekült lakosság tárgyainak tartotta (hullámvonaldíszes cserepek). Kiderült, hogy a bükki kultúra finom kerámiájának a darabjai (vonaldíszes cserepek). Báró Nyáry mentségére szolgáljon, hogy Alfred Götze-nek Németországban is csak 1891-ben sikerült elkülönítenie a vonaldíszes kerámiát a Schnurkeramiktól abban a munkájában, amely (Die keramischen Stilarten der jüngeren Steinzeit - Gefaßformen der neolithischen schnurverzierten Keramik. Jena 1891.) egyébként az első őskori anyagról írott disszertáció egész Németországban. A Bandkeramik név pedig Friedrich Klopfleisch munkásságával csak 1901-1903 között született meg. 26 Angolul CEB-AEB, vagyis Central European-Balkanic agroecological barrier (magyarosabb fordítása lehet a közép-európaibalkáni mezőgazdasági-környezeti akadályzóna: KEB-MEKA?)
