A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)
Régészet - Makkay János: Ősrégészeti kutatások Magyarországon az utóbbi években. Az újkőkor és a rézkor
Ősrégészeti kutatások Magyarországon - Az újkőkor és a rézkor A Körös kultúra és a kétféle vonaldíszes kerámia genetikai kérdései, és maga a három fajta Kárpátmedencei neolitizáció nagyon összetett folyamat, melyeknek részletei másképpen is értelmezhetőek, mint azt a nagy koncepciójú és jól átgondolt CEB-AEB elmélet teszi, melyet én minden értéke mellett részben bonyolultnak, részben régészetietlennek (vagy talán magyarosabb kifejezéssel élve kevéssé régészeti jellegűnek) tartok. 27 Most azonban nem célom ennek a kitűnő elgondolásnak a megvitatása, és csak röviden utalok arra, hogy máris emeltek ellene kifogásokat. Például azt, hogy a szinte kizárólag a környezet meghatározó szerepére utaló felfogás ('environmental determinism') szerint az őslakók teljesen passzív szerepre lettek volna kényszerítve, amikor a későbbi határvonaltól délre teljesen asszimilálódtak volna az újkőkori életmódba. Attól északra viszont (egy ideig még) mezolitikus életformát vittek (CHAPMAN 2003. 91-92.). Megemlíthető Méhtelek és a hozzá hasonló Körös-lelőhelyek 28 geográfiai helyzete is, ami nyilvánvalóan arra utal, hogy a talajok milyenségén és az időjárási adottságokon kívül (MAKKAY 2003B.) számos más tényezőt is figyelembe kell vennünk az újkőkori változások, genezisek, népmozgások, diffúziók, asszimilációk, adaptálások, adaptálódások és egyebek vizsgálatakor. Amint azt másutt részletesebben kifejtettem - egyáltalán nem lebecsülve, sőt fontosnak tartva az agroökológiai adottságokat (MAKKAY 2001B. 59-60., 61-62., és rövidebben MAKKAY 2001C. 18-20., sőt már Makkay in: MRT 1989.) -, sem Szolnok és Tiszabura, sem Kőtelek és Tiszasüly között nincs, nem is volt, nem is lehetett agroökológiai barrier. A Körös kultúra mégsem telepedett meg közülük az északabbiakon. Volt (és van is) viszont agroökológiai (talaj- és időjárás-) barrier a Bácsi torok és Zápszony között (bizonyára nem is egy, sőt ráadásul ott volt még a Tisza is), vagy a Körös-völgy és Méhtelek között, de ez mégsem akadályozta meg a Körös kultúra eljutását a Felső-Tisza mellékére. Ismét más kérdés, hogy nem a neolitizáció torpant meg (egy időre) a CEB-AEB mentén valahol, hanem csak egy sajátos megjelenési formája ért el határvidékére, a neolitizáció valamelyes késéssel folytatódott. Az történt ugyanis, ami korábban már nem is egy határvidéken lejátszódott, például Nyugat-Ázsia és Európa között, Irán és India között, Közép-Ázsia és a tőle északra fekvő vidékek között: az eredeti neolitizáció nyilván több (vagy számos) agroökológiai és időjárási határt (barriert) átlépett, mialatt egyre későbbi időkben és eredeti kialakulási területeihez viszonyítva többször - vagy akár sokszor átalakult formáiban elért egyelőre végleges peremvidékeihez. A Kárpát-medence közepén azonban nem pusztán ez történt: a korai földművelők nyugat-kisázsiai-balkáni térségére jellemző sajátságok (közöttük a régészeti leletek jellegét is meghatározó dolgok) véglegesen megálltak ugyan, de a neolitizáció folytatódott. Melyek azok a jellemzők, amelyek véglegesen megálltak a Körös kultúrával? Egy hajdani tanulmányomban 18-20 olyan sajátságot határoztam meg (a kerámia formái és díszítései, az apró leletek és egyebek köréből), amelyek mindegyike megvan az anatóliai-balkáni újkőkori térségben, de amelyek teljességgel hiányoznak mind a két vonaldíszes kerámia leletanyagából (MAKKAY 1974.). Legjellemzőbb példaként talán az agyagpecsételőket 29 hozhatom fel: a Körös kultúra pintaderáinak részben formái, részben díszítései a délieknek tökéletes párhuzamai. Ezzel szemben a vonaldíszes kerámiák Ezzel kapcsolatos felfogásomra lásd MAKKAY 2001B., MAKKAY 2001C. Közöttük Zápszony/Zastavne-Kishegy Körös-leletei a Kárpátalján, melyek a Körös-ásatások sorsának megfelelően még közöletlenek: lásd POTUSNYAK 1985. 140-141. A lelőhely légvonalban 55-60 km-nyire van Méhtelektől északnyugatra, de már a Tisza jobb partján, Beregszásztól szintén északnyugatra. Tudomásom szerint ez a Körös kultúra legészakabbra fekvő települése a Kárpát-medencében (lehet, hogy a legészakibb fekvésű korai neolitikus lelőhely egész Kelet-Európában). Közvetlen környezetének talajfajtáit és más agroökonómiai adottságait nem ismerem. Azonban a Kárpátok közvetlen közelében (Munkácstól 25 km-re) azok aligha lehetnek hasonlóak a Közép-Tisza-völgy vagy a Körös-völgy adottságaihoz. Ennek ellenére az általam 1995-ben látott leletanyag - már amennyire egy rövid látogatás alapján meg tudtam ítélni - lényegében nem különbözik a Körös kultúra törzsanyagától, de a méhtelekitől sem. Potusnyak kolléga nagy szolgálatot tenne a kutatásnak, ha közölné a leleteit. Egyetlen kivételt leszámítva nincsenek kőből készített pecsétnyomóink. 35
