A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)
Régészet - Makkay János: Ősrégészeti kutatások Magyarországon az utóbbi években. Az újkőkor és a rézkor
Makkay János A magyarországi kommunista világrend 1990 májusában bekövetkezett hirtelen (de mint azóta kiderült, közel sem teljes) összeomlása drasztikus változásokkal járt a régészetben is. Mind az új demokratikus, mind a hatalomhoz visszatérő posztkommunista kormányok egyik fő célkitűzése az útépítés lett, hogy Magyarország közeledjék a modern Európa mai realitásaihoz. Az új demokrácia hajnalán Antall József kormánya egymilliárd forintot (akkori árfolyamon 10 millió dollárt) biztosított régészeti célokra, az autópályákkal kapcsolatos nagyszabású ásatásokra. Ekkora összegekről korábban mégcsak szó sem eshetett. Szempontunkból nézve az autópálya-ásatások eltérő eredményekkel jártak, jóllehet a nagy leletmentéseknek megfelelő feltárások nagy felületek megismerését tették lehetővé. Az eredmények a helyek földrajzi fekvésének megfelelően különböznek egymástól. Különösen gazdagok az újkőkorirézkori leletek az M3 autópálya harmadik szakasza mentén, beleértve Füzesabony-Gubakútnak és más lelőhelyeknek az AVK klasszikus szakaszába tartozó anyagát, mellettük a korai AVK MezőkövesdMocsolyáson és más lelőhelyeken talált emlékeivel (DOMBORÓCZKI 1997.19-27. 8 , KALICZ-KOÓS 2000. Abb. 10,5., Koós 2003. 9 ). A gazdag kerámia-anyag, kisplasztika (I. tábla 4.) és csontvázas sírok mellett fontos a vonaldíszes kerámia nyugati világára jellemző, 5-6 méter széles, 14-16 méter hosszú 'hosszúházak' feltárása. Mindezekhez járultak a Polgár-Csőszhalmon és közvetlen környékén már korábbtól folytatott ásatások 1989-2000 között. A Csőszhalom a róla elnevezett kései neolitikus festett kerámia lelőhelye. Bizonyára egy szakrális központ volt, amelyet életének egy - utolsó - szakaszában 5 körkörös árok vett körül (RACZKY ET AL. 1997.34-36., MAKKAY 2001 A, 52., legújabban RACZKY ET AL. 2002.834. fig. 2.). A szakrális jelleget erősíti az az áldozati gödör, amelyet a teli közelében a telepen tártak fel, benne legalább 86 rekonstruálható edénnyel (RACZKY ET AL. 1997. 27. kép). A földrajzi helyzetnek megfelelően a készülőben lévő M5 autópálya vonalán inkább a bronzkor (TÓTH 2003., valamint TÓTH 2003A.), továbbá még későbbi korok telepei és temetői kerültek feltárásra. Az M7 autópálya Balaton környéki munkálatai az elmúlt néhány évben szerencsésen folytatják a Kis-Balaton környezetvédelmi rekonstrukciója keretében végzett ásatásokat. A dunántúli feltárások során az ottani Körös kultúra érdekes leletei mellett (GAÁL 2001., KALICZ ET AL. 2002.) rábukkantak a vonaldíszes kerámia gazdag anyagára is. Később szóba kerül még a badeni kultúra egyedülállónak számító lelete: egy szakrális körülmények között talált agyagmaszk fele része is (II. tábla 2.; HORVÁTH 2002., HORVÁTH 2002A.). A kisebb útépítési munkák során történt ásatások között meg kell említenem a Budapestet megkerülő autóút miatt végzett feltárásokat, a szekszárdi új Duna-híd építése okán történt leletmentéseket, továbbá az új vagy újraépített határállomások térségében folytatott tevékenységet. 2002 második felében került például sorra a keleti határszélen Vállajban az a munka, amely a középső neolitikus szatmári festett kerámia nagy telepének felfedezéséhez és jelentős részének feltárásához vezetett el, feltehetően hosszú és ovális alakú gödörházakkal, bennük és a megtalált hulladékgödrökben gazdag, világosbarna agyagalapra fényes feketével festett mintákkal díszített edénytöredékek sokaságával, bizonyára sok kiegészíthető edénnyel (1. tábla 3.; MAKKAY 2002A.). Sorra kerültek természetesen az elmúlt években olyan, helyi kezdeményezésre indított feltárások is, amelyek korábban tervezett munkákat folytattak vagy fejeztek be. Ilyen volt például a TúrkeveTerehalmon nemrégen befejezett ásatás a nevezetes korai-középső bronzkori teilen, 10 vagy a már említett autópálya-programba tartozó feltárások Polgár-Kenderföldek teli-telepén és temetőjében (DANI 2003.509., további irodalommal). Százhalombattán 1996-ban fejeztekbe a korai vaskori halomsírok feltárásának munkáit (BRONZE AND IRON 1996.), jelenleg pedig a bronzkori teli munkálatai folynak nagy arányokban Poroszlai Ildikó vezetésével, svéd együttműködéssel. 8 Ennek mintájára jelent meg az M5 autópálya régészeti feltárásairól kiadott ÚTON ÚTFÉLEN 2003. 9 Koós 2003. esetében - a tanulmány címétől eltérően - nem edényekről, hanem kisplasztikákról van szó. 10 Csányi Marietta és Tárnoki Judit feltárásai. Szíves szóbeli közlésük szerint tervbe vették a teli körüli település megkutatását is. A részletes publikáció megjelenésre vár. Előzetes tájékoztatásra lásd CSÁNYI-TÁRNOKI 1994. 159-165.
