A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Régészet - Makkay János: Ősrégészeti kutatások Magyarországon az utóbbi években. Az újkőkor és a rézkor

Ősrégészeti kutatások Magyarországon - Az újkőkor és a rézkor A közelmúltig két olyan nemzetközi ásatás volt hazánkban, mely az itt vizsgált őskori korszakok lelőhelyein folyt: mindkettő Békés megyében, a volt szeghalmi járás területén. Az egyik a tiszapolgári kultúra Vésztő határában lévő lelőhelyén (a Régészeti Topográfia 6. szeghalmi kötetében a 12/20. számon), a másik Ecsegfalván 1999-2001 között a Körös kultúra 4/23-as lelőhelyén (WHITTLE ET AL. 2002. 74-75.). Az utóbbi néhány száz vagy néhány ezer további edénytöredéket és egypár edényt tett hozzá a Körös kultúra mindmáig publikálásra váró hatalmas mennyiségű anyagához (erről lásd lentebb!), a másik több sikerrel járt. Az eredeti terv a tiszapolgári kultúra településének (házainak) feltárása volt. A 2003 nyarán végzett utolsó ásatási évad utolsó napjaiban azonban kiderült, hogy a William Parkinson vezette feltárások egy körárkos rondella középső részét találták meg. Ilyet például Szarvasról vagy Füzesabonyból jól ismerünk. Alaprajzában fölöttébb hasonlít a Szarvas 38-as lelőhelyen megismert rondellához" azzal a különbséggel, hogy a körárkos-paliszádos rendszer belsejében sikerült megtalálni egy hatalmas méretű, téglalap alakú (átépített és megnagyobbított?) épület alapárkait a déli oldalán rengeteg darabokra törött edény cserepeivel. Ezekből már az ásatás végéig 80-90 korai tiszapolgári korú edényt sikerült rekonstruálni. Nyilvánvalóan valamilyen szertartás/szertartások során „cserépcsinálással" szándékosan törték össze őket. A fentebb már említett pénzügyi korlátok miatt hazánkban - főleg korábban - csak igen ritkán került sor nemzetközi tanácskozásokra. Ezek sorában az 1955. október 3-6. napjain, mintegy jóvátételként az 1949-ben Rákosiék által betiltott nagy nemzetközi kongresszusért, néhány külföldi meghívott jelenlétében rendezett konferencia sokáig az egyetlen volt.

12 Ezt folytatta az 1970-ben a vonaldíszes kerámia kérdéseiről Székesfehérvárott rendezett tanácskozás.

I3 Ezt az MTA Régészeti Intézete és a szolnoki Damjanich János Múzeum kiállítással egybekötött nemzetközi tanácskozása követte 1987-ben Szolnokon és Szegeden (THE LATE NEOLITHIC 1987., valamint EASTERN CONNECTIONS 1989.). 1993 novemberében a nyíregyházi Jósa András Múzeum rendezett egy nemzetközi megbeszélést az újkőkorról (NyJAMÉ XXXVI.), majd Szolnokon került sor konferenciára a mezolitikumról, illetve a mező

lit-neolit átmenetről (FRINGES 1996., illetve PROCEEDINGS 2001.) Veszprémben 1999-ben a lengyeli kultúra kérdéseiről folyt megbeszélés (SITES AND STONES 2001.). Az MTA Régészeti Intézete 2002-ben „A neolitikum aktuális problémái"-ról rendezett nemzetközi kerekasztal-ülésszakot, 2003 november végén pedig tudományos ülést „Environmental changes under the Neolithiation process in Central Europe: before and after" címmel.

14 A hazánkban részben párhuzamosan, részben önállóan rendezett kiállítások sora 1987-ben a kései újkőkorral indult Szolnokon („The Late Neolithic of the Tisza region", Szegeden folytatódó nemzetközi tanácskozással összekötve: a már fentebb említett EASTERN CONNECTIONS 1989., illetve a kiállítási katalógus: THE LATE NEOLITHIC 1987.), amelyet egy frankfurti (ALLTAG UND RELIGION 1990.) és egy dijoni kiállítás (LES AGRICULTEURS 1991.) követett. A következő kiállítás-sorozat a magyar bronzkort mutatta be 1991 -ben hazánkban (BRONZEZEIT IN UNGARN [ 1992]), 1993-ban német földön, majd 1994-ben Franciaországban, Dijonban (a bővített francia katalógus: LE BEL AGE 1994.). Kelta leleteinket Franciaországban 1996-ban és 1998-ban mutatta be tárlat a Mont-Beuvray-i Európai Régészeti Központban " William Parkinson szíves szóbeli közlése. Vö. MAKKAY 2001A. Abb.34! Legutóbb MAKKAY-SÉFÉRIADÉS 2002., az alaprajz részlete a 60. oldalon. 12 Mindössze száz példányban (MAKKAY 1991B. 146. Anm. 28 tévesen 50 példányt említ) stencilként kiadott aktája ma már ritkaságnak számít: CONFARCH 1955. A konferencia megrendezésének körülményeihez lásd MAKKAY 1991A. 111-112., valamint MAKKAY 1991B. 145-146. Négy külföldi résztvevő (P.P. Efimenko, V.G. Childe, D. Popescu és M.I. Artamonov) előadásai az ActaArchHung 7. 1956. kötetében jelentek meg: 281-341. " Pannónia Konferenciák I, Tanácskozás a vonaldíszes kerámia időszerű kérdéseiről. Székesfehérvár, 1970. május 20-22. Aktáira lásd Alba Regia 12. 1972 [1974]. 7-235. Külön kötetként: Die aktuellen Fragen der Bandkeramik. A vonaldíszes kerámia időszerű kérdései. István Király Múzeum, Székesfehérvár 1972. (1974). Váratlan meglepetésre kiderült, hogy az akkor éppen száz éve folyó vonaldíszes kutatások során ez volt a legelső nemzetközi konferencia a témakörben, mintegy 25 külföldi résztvevővel. 14 Ez utóbbi különössége az volt, hogy a neolitizáció folyamatait a régészeti anyag ismerete és ismerői nélkül tárgyalták meg. Ez a módszer bizonyára része a 'modem', természettudományos kutatások elveinek vagy gyakorlatának. 31