A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Művészettörténet - Máriás József: Ötven éve hunyt el Barzó Endre

Máriás József Barzó Endre születése 75., illetve halálának 20. évfordulójajó alkalom volt arra, hogy képei ismét a nyilvánosság elé kerüljenek. A Barzó-irodalomban olvashatunk arról, hogy „halálának 20. évfordulóján a nyíregyházi művelődési központ emlékezett meg a festőről egy szerényebb tárlattal" ... (MURAKÖZI 1989.99.), részletes beszámolóra azonban nem találtunk. Ugyanakkor hírt olvashatunk a Magyar Nemzetben egy másik kiállításról:„A tragikus sorsú magyar festőnek, a KÚT művészcsoport tagjának, Barzó Endrének műveiből rendeztek kiállítást Debrecenben, a TIT Csokonai-klubjában." (xxx 1973.) A kiállítás megnyitój áról a Haj dú-Bihari Napló tudósított: „... a művész munkásságát dr. Tóth Ervin művészettörténész ismertette. A kamarakiállítást a Magyar Nemzeti Galériában (1969-ben - M. J.) szerepelt festményekből és pasztellekből Soltész Albert festőművész válogatta és rendezte." (xxx 1973B.) Koroknay Gyula ezt az alkalmat is fölhasználta arra, hogy megszólaljon, ébressze a szunynyadó lelkismeretet: „Nehéz meghatottság nélkül a nyíregyháziaknak megnézni ezt a kiállítást. Legelőször is azért, mert a művésznek főleg érett korából kiállított anyaga olyan szenvedélyes, hogy felkorbácsolja az érzéseket. Izgatottan száguldó ecsetvonásai, expresszív, olykor vad színakkordjai mindenkire mély hatással vannak. Ugyanakkor ez a lázas festészet csodálatos rendet áraszt. A festményeken túl, azok mögött egy rendkívüli tehetséggel megáldott művész és - amit művészeknél nem szoktak mindig tekintetbe venni - egy kivételesen értékes és gazdag emberi egyéniség körvonalai sej lenek ki. Ezért van, hogy Barzó képei első meglátáskor is olyan súlyosak, hogy szinte' fejbe vágják" a nézőt, évek múltán pedig, mint az a nagy művészet sajátja, hatásuk nem csökken, hanem egyre több szépséget fedezünk fel rajta, esztétikai tartalmában is színeződik, gazdagodik: él." (KOROKNAY 1973.) A Barzó-kultusz ébrentartásában, erősítésében fontos állomás a Jósa András Múzeum 1983-as gyűjteményes kiállítása, amelyen 51 festményt és 65 grafikát láthatott a közönség. „A tárlat anyagát a múzeum 70 darabos Barzó-gyűjteményéből, s a művész családtagjainak, egykori barátainak, tisztelőinek tulajdonában lévő festményekből válogattuk, hogy ily módon keresztmetszetet adhassunk mindegyik alkotóperiódusából." (MURAKÖZI 1983.) A kiállítás rendezője s a katalógus szerkesztője, Muraközi Ágota áttekintést adott Barzó Endre életéről és pályafutásáról, szemelvényeket közölt a Barzó-irodalomból, bemutatta a kiállított alkotások adatait, tizennégy műmelléklettel nyújtott betekintést az alkotói műhelybe. A múzeum tulajdonában levő képállomány - bár csak az életmű töredékét öleli fel - alapját képezheti a Barzó-életmű elmélyült tanulmányozásának, művészettörténeti értékelésének. E tekintetben a kiállítást szervező Muraközi Ágota jelentős lépést tett azzal, hogy közölte a Barzó Endre és a régi miskolci művésztelep című tanulmányát, amely az alkotó legtermékenyebb, legsikeresebb életszakaszát, a művészi kibontakozás folyamatát tárja fel (MURAKÖZI 1989.). A feledés homályát kívánta oszlatni, az érdeklődést ébren tartani Reményi Mihály is, amikor 1995-ben a 75 évvel azelőtt elhunyt, 1909-ben Nyíregyháza Díszpolgára címmel megtisztelt Benczúr Gyulára emlékezve írt a város XX. századi művészegyéniségeiről, köztük Barzó Endréről is (REMÉNYI 1995.). Ugyancsak az emlékidézést szolgálja a három évvel később, Barzó Endre születése centenáriumán megjelente két Barzó című írásában is (REMÉNYI 1998.). Az elhintett magvak jó talajra hullottak. 1998-ban Madarassy György Tamás festőművész kezdeményezésére Nyíregyházán megalakult a Barzó Endre Művészeti Társaság, amely „a megyében élő képző- és iparművészek, művészeti írók szakmai munkájának elősegítése", „a vizuális kultúra fejlesztése" érdekében kívánt munkálkodni. A társaság az elmúlt években negyedszáznál is több kiállítást szervezett a megyeszékhelyen és más városokban, 2001 -ben pedig reprezentatív albumot j elentetett meg tagjai életrajzával, színes reprodukciókkal adva ízelítőt munkájukról is (xxx 2001.128.). A születési centenáriumhoz kötődik a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemlében megjelent, két fotóval és öt műmelléklettel illusztrált megemlékezés, mellyel tisztelegtek „Barzó Endre maradandó értékeket létrehozó tehetsége előtt" (MATITS 1998.). 228