A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Művészettörténet - Máriás József: Ötven éve hunyt el Barzó Endre

Máriás József l.kép Azonosítatlan szerző portréja Barzó Endréről (karton, olaj 33x25cm) Jósa András Múzeum (Boros György reprodukciója) Abb. 1 Unbekannter Künstler: Porträt von Endre Barzó (Öl auf Karton, 33 x 25 cm), Jósa-András-Museum (Reproduktion von György Boros) képzőművészeti személyiség szülőhelye, elindítója. Ezúttal is Koroknay Gyula segít abban, hogy a kép kiteljesedjen. A Képzőművészet Szabolcs-Szatmárban című tanulmányában hosszan sorolja azon jeles alkotók nevét, akik itt születtek, innen indultak el a hírnév útjára: 1794-ben Kislétán született Telepy György, 1844-ben Nyíregyházán Benczúr Gyula; ugyancsak szülőhelye révén kötődik ehhez az országrészhez Berky Ferenc festő, aki Kisszekeresen, a romantikus Somogyi Dániel, aki Nyíregyházán, Hosszúfalussy Róza és Ábrányi Lajos, akik Nyírábrányban, Korányi Anna festőnő és Dávid András szobrász, akik Nagykállóban látták meg a napvilágot. Nábrádon született, s onnan indult Nagybányára Bornemissza Géza, Császlóról Tagyosi Rátz Péter, Jándról Jándi (Léderer) Dávid. Említésre méltó továbbá az is, hogy a nagykállói gimnáziumban, a megye egyik legrégibb iskolájában tanított több éven át Forberger Miklós, Greguss Imre és tizenegy tanévben Kassai Nándor, a művészettörténetben is számon tartott művészek; a nyíregyházi Kossuth Lajos gimnáziumban tanított a XIX. század utolsó évtizedében Gróh István, a budapesti Iparművészeti Iskola későbbi tanára és igazgatója (KOROKNAY 1977.). A lendületes fejlődésnek indult megyeszékhely nem csupán csodálatos építészeti alkotásokkal gyarapodott. A megyeháza falát Szent István és Szabolcs vezér szobrai díszítik. A millenniumhoz kötődő nemzeti megújulási törekvés szülte az első nyíregyházi köztéri szobrot, amellyel a megye nagy szülöttének, Bessenyei Györgynek kívánt emléket állítani. „A szoboralkotás gondolata már 1889-ben felmerült. (...) A vármegyeház építésével járó kiadások (1891-1892) késleltették a tervet, de 1894-ben meghirdették a pályázatot." (KOROKNAY 1971. 53.) A zsűri, amelynek Benczúr Gyula is tagja volt, a pályázat nyertesévé Kallós Ede műalkotását hirdette ki. A 29 éves szobrászművész az 1892-ben Nagykárolyban emelt Kölcsey-szoborral már jó hírt szerzett magának, s később is számos igen szép szoborral gyarapította a magyar városok köztereit. A szobrot látványos ünnepség keretében 1899. május 9-én leplezték le a megyeháza előtti téren. (Mai helyére, a Hősök szobra felállításakor, 1928-ban vitték át. (KOROKNAY 1971.54.) 216