A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Művészettörténet - Máriás József: Ötven éve hunyt el Barzó Endre

Ötven éve hunyt el Barzó Endre 2. kép Erdey Dezső: Barzó Endre portréja (terrakotta) Jósa András Múzeum (Boros György reprodukciója) Abb. 2 Dezső Erdey: Porträt von Endre Barzó (Terrakotta), Jósa-András-Museum (Reproduktion von György Boros) 1902-ben, Kossuth Lajos születésének 100. évfordulója alkalmából a megye és a város együttesen határozta el, hogy „a 48-as szabadságharc eszméinek és ezek megtestesítőinek" a város közepén szobrot emelnek (KOROKNAY 1971. 54.). A szobrot, Betlen Gyula alkotását, tíz év múlva, 1912. szeptember 29-én leplezték le. A megyeszékhely művelődési, művészeti élete kibontakoztatásában fontos szerepe volt az 1898-ban megalakult Bessenyei Körnek. „Lelkes emberek, irodalom és zenebarátok egyesültek és virágoztatták fel a Kört az első világháború kitöréséig (...) célja az volt, hogy központja legyen a város kulturális életének." (xxx 1948.) Ennél jóval gazdagabb és hatásosabb munkát fejtett ki a háború után. Erről a korszakról jelesebben a kör művészeti szakosztálya tevékenységéről Spányi Géza számol be előbb a Szabolcsi Szemle hasábjain egy adatgazdag ismertetőben (SPÁNYI 1934.), később pedig hosszabb-rövidebb tudósításokban. Tőle tudhatjuk meg, hogy a Bessenyei Kör művészeti szakosztálya céljaként fogalmazta meg a művészetek ismertetését, megkedveltetését és pártolását, vetítettképes előadások, kiállítások szervezését. Ennek adott különös lendületet a Benczúr Kör létrejötte 1932-ben. A kiállítások rendszeressé váltak. A Szabolcsi Szemlében megjelent írásokból kitűnik, hogy 1933 és 1938 között több csoportos, illetve egyéni kiállítás színezte a megyeszékhely kulturális életét. Már első közlésében utal arra, hogy „a művészetek megkedveltetésének nagy munkáját ezenkívül a középiskolák és tanítóképző intézetek igen jeles művésztanárai végezték művészettörténeti előadásaik sorozatával." (SPÁNYI 1934.30.) Kik voltak ezek a lelkes művésztanárok? Muraközi Ágota Művésztanárok a régi Nyíregyházán című tanulmányában ismerkedhetünk meg velük (MURAKÖZI 1986.). Említsünk közülük néhányat! Kozák István a Kossuth Gimnáziumban tanított. „A művelt, sokat utazó tanár tevékenyen részt vett a város képzőművészeti életének szervezésében; akvarelljeit több ízben is kiállította, művészettörténeti előadássorozatot tartott a nagyközönség számára." (MURAKÖZI 1986. 350.) Ő meghatározó szerepet játszott Barzó Endre pályaválasztásában is. A Leány-Kálvineumban tanított 1936-tól Boross Géza, aki 1936-ban és 1938-ban a debreceni Déri Múzeumban rendezett