A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Helytörténet - Bene János: A nyíregyházi magyar királyi 4. honvéd huszárezred parancsnokai (1920–1945)

Bene János Deschán Benő, vitéz hanzeni 1879. július 22-én született Versecen. Anyja erzsébetvárosi Issekutz Irma, apja Deschán Arthur földbirtokos, főszolgabíró. Vallása római katolikus. Hat gimnáziumi osztályt végzett, majd 1898-ban, jeles" eredménnyel fejezte be a Ludovika Akadémia tisztképző tanfolyamát. 1898. augusztus 18-án avatták hadnaggyá és a magyar királyi szegedi 3. honvéd huszárezredhez osztották be. 1898. október 1-től 1899. május l-ig Szegeden a dandártiszti iskola hallgatója (elmélet - „igen jó", gyakorlat - „megfelelő" minősítés), majd október 5-ig Aradon alantos tiszt. 1899. október 5-től ismét a dandártiszti iskola hallgatója, melyet 1900. április 30-án fejezett be (elmélet - „igen jó", gyakorlat -, jól megfelelő" minősítés). 1900. október 15-től 1901. július 31 -ig felső tiszti tanfolyamot végzett Budapesten „igen jó" eredménnyel. Az ezredhez való visszatérte után ezredsegédtiszti beosztást kapott. 1907-ben ismét Budapestre vezényelték, a központi lovas iskola hallgatója, 1909 és 1911 között ugyanott már lovaglótanár volt. 1903. november 1-én főhadnaggyá léptették elő. 1913 és 1914 között már mint százados a honvéd lovassági felügyelő törzsben, 1914 és 1916 között a vezérkarban szolgált. Kitüntették a III. osztályú Vaskorona Renddel hadiszalagon a kardokkal. 1916-tól 1918-ig a 313. honvéd gyalogezrednél teljesített szolgálatot. 1918. február 1 -jén őrnaggyá léptették elő. 1918-1919-ben mint őrnagy, majd mint vezérkari alezredes a Ludovika Akadémián harcászatot, hadseregszervezést tanított, egyben különleges alkalmazású tiszt, majd századparancsnok volt. 1922. november 20-án a Honvédelmi Minisztérium szárny segédjévé nevezték ki. 1925. november 1-től 1927. szeptember 13-ig Nyíregyházán a 4. huszárezred parancsnoka volt. 1927. november 1-én tábornokká léptették elő, s a debreceni 6. vegyesdandár beosztott tábornokává, 1928. november 1-től pedig az akkor szervezett 2. lovasdandár parancsnokává nevezték ki szintén Nyíregyházán. 1928. november 1-től mint legmagasabb rangú tiszt, Nyíregyháza állomásparancsnoka is volt. Horthy Miklós kormányzó a III. és II. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki szolgálataiért. 1933 februárjától nyugállományba vonulásáig, 1934. május 1-jéig a magyar királyi „Örkény Vitéz" lovas tábor parancsnoka volt. 1934. május 23-án címzetes altábornaggyá nevezték ki. 1942. január 1től december 3 l-ig mint tiszteletdíjas tábornokot a Vezérkar Főnöke felszerelési osztályánál alkalmazták. Wack Károly 1883-ban született. Anyja Schmidt Mária, apja Wack Károly. Evangélikus vallású. A Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá 1904. augusztus 18-án (1903. szeptember 1 -tői számítandó ranggal) és szolgálatra a császári és királyi 15. huszárezredhez helyezték (MKHLA1930.931.). 1910-ben főhadnaggyá léptették elő, 1911 és 1913 között ezredsegédtiszt volt. Az I. világháborúban ezredével teljesített frontszolgálatot. 1918-ban századossá léptették elő. 1920. október 1-én őrnaggyá, 1924. augusztus 20-án alezredessé léptették elő. A Monarchia összeomlásától Nyíregyházán élt. 1930. tavaszán ezredessé léptették elő. Az 1923. július 10-én megalakított nyíregyházi helyőrségi tiszti kaszinó egyesület első elnöke volt. 1927. szeptember 13-tól 1932. március l-ig volt a 4. huszárezredparancsnoka. Parancsnoksága alatt honosodott meg az ezredben a lovaspóló sport, megalakult "*^§?pl 204