A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Helytörténet - Bene János: A nyíregyházi magyar királyi 4. honvéd huszárezred parancsnokai (1920–1945)

A nyíregyházi magyar királyi 4. honvéd huszárezred parancsnokai a Hadik Huszárok Polo Clubja és akkor létesítették a lovaspóló pályát is (1930) a szerencsi és záhonyi vasútvonal között 12 hold 600 négyszögöl területen. Nyugállományba vonulása után Szolnokon telepedett le. Ott halt meg 1943. január 4-én. Gorondy-Novák (1932-ig Nóvák) Elemér Budapesten született 1885. február 23-án. Anyja Dillmont Matild, apja Gorondy Jenő törvényszéki albíró. Vallása görög katolikus. A Ludovika Akadémia elvégzése után 1905. augusztus 18-án mint hadnagy az 1. honvéd gyalogezrednél kezdte meg tényleges katonai szolgálatát. Két év elteltével a lovassághoz helyezték át, s az első világháború előtti és alatti években a császári és királyi 6. huszárezredben szolgált. 1910. május 1-én főhadnaggyá, 1915. július 1-én századossá léptették elő. A tanácskormány alatt a vörös hadsereg 1. hadosztályának vezérkari főnöke. 1919. szeptember 1-től őrnagy. 1920 és 1921 között elvégezte a Hadiakadémiát. Ezt követően előbb a Honvédelmi Minisztérium 1. osztályán beosztott tiszt, majd 1928. X. 1-től ugyanott az 1. b. osztály vezetője volt. 1921. szeptember 1-én alezredessé, 1925. május 1-én ezredessé léptették elő. 1932. március 1. és 1934. május 1. között a 4. huszárezred parancsnoka volt. Ezután 1935. február l-ig az „Örkény Vitéz" lovas tábor parancsnoka, majd 1937. október l-ig az 1. lovasdandárt vezette. 1934. november 1-től tábornok, 1938. május 1-től pedig altábornagy. 1937. október 1. és 1938. május 1. között a nyíregyházi 2. lovasdandár parancsnoka volt. 1938. május 1-től a Honvédség Főparancsnoka gyorsan mozgó csapatainak, 1938. december 31-től pedig a lovas- és gyorscsapatoknak volt a szemlélője. 1940. október 22-től magyar királyi titkos tanácsos, 1941. május 1 -tői pedig lovassági tábornok (vezérezredes). 1940. március 1-től 1941. november l-ig a délvidéki hadműveletben részt vett 3. hadsereget irányította. 1942. február 1-én nyugállományba vonult. 1943-ban titkos diplomáciai megbízatásokat látott el Isztambulban. 1945 után Argentínába emigrált. Cosguinban halt meg 1954. május 15-én (SZAKÁLY 2001.113-114.). Rády József, vitéz Szekszárdon született 1884. szeptember 22-én. Anyja Günter Ida, apja Katzenbach József királyi törvényszéki jegyző. Vallása református. Rády János fogadta örökbe, így változott a neve Rádyra. 1899 és 1902 között a soproni honvéd főreáliskola tanulója, 1902 és 1905 között a Ludovika Akadémia hallgatója volt. 1905. augusztus 18-án avatták hadnaggyá (1904. szeptember 1től számítandó ranggal) és a magyar királyi 6. honvéd huszárezredhez vonult be. 1915. május l-jén századossá léptették elő. Az I. világháború idején a III. osztályú Katonai Érdemkereszttel hadiszalagon a kardokkal, 1936-ban a Magyar Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki. 1925. április 1. és 1932. május 1. között a Magyar Királyi Sportoktatási tanfolyam parancsnoka volt Budapesten, majd Nyíregyházára helyezték a 4. huszárezred visszamaradó különítménye parancsnokának. 1934. május 1-töl 1936. augusztus l-ig a 4. huszárezred parancsnoka volt, majd Szabolcs vármegye testnevelési és népgondozó felügyelője l205