A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Helytörténet - Bene János: A nyíregyházi magyar királyi 4. honvéd huszárezred parancsnokai (1920–1945)

A nyíregyházi magyar királyi 4. honvéd huszárezred parancsnokai Skerlecz Gyula, báró lomniczai 1877. február 15-én született Pécsett. Anyja báró Hrabovszky Sarolta, apja báró Skerlecz Károly Horvát-Szlavónország pénzügyi igazgatója és magyar királyi miniszteri tanácsos. Vallása római katolikus. Elvégezte a gimnázium 8 osztályát, érettségi vizsgát tett, majd, jó" eredménnyel végezte el a bécsújhelyi katonai akadémiát. 1898. augusztus 18-án ugyanott hadnaggyá avatták és a császári és királyi 6. huszárezredhez osztották be századszolgálatra Laibachba. 1898. október 5. és 1899. április 30., valamint 1899. október 15. és 1900. április 30. között „megfelelő" eredménnyel elvégezte a dandártiszti iskolát Marburgban. 1901. október 28. valamint 1902. április 30. között Szombathelyen az egyéves önkéntesi iskola oktató tisztje. 1902. október 20-tól 1904. szeptember 22-ig a bécsi hadiiskolát ,jó" eredménnyel végezte el. 1902. november 1 -jével főhadnaggyá nevezték ki. Azután ismét századszolgálat következett Laibachban, ugyanott az altisztképző iskola oktatója is volt. 1905. szeptember 22-én Klagenfurtba vezényelték az ezredsegédtiszti irodára, 1906. január 1-től 1913. május l-ig ezredsegédtiszt volt. 1912. május 1-én századossá léptették elő. 1913. május 2-én a 6. lovasszázad parancsnokságával bízták meg. E század parancsnokaként teljesített harctéri szolgálatot 1914. július 28-tól 1917. március 31 -ig, amikor a II. félezred parancsnokává nevezték ki (1916. február 16-tól a 4. század parancsnoka volt). Ezen megbízása az összeomlásig, 1918. november 10-ig tartott. 1918. február 1-én őrnaggyá léptették elő. 1918-ban Bécsben 10 napos gáztanfolyamot végzett. 1918-ban az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredmény telj es magatartásáért kitüntették a III. osztályú Vaskorona Renddel hadiszalagon a kardokkal. A háború során megkapta a II. osztályú német Vaskeresztet, valamint a Württembergi Koronarend I. osztályának lovagkeresztj ét a kardokkal .1918. november 11 -tői év végéig Gyöngyösön apótkeretnél tartózkodott. 1919. január 1. és 1920. január 10. között Gyöngyösön, Pápán és Egerben a 6. huszárezred felszámoló pótezredparancsnoka 1919. szeptember 1-től alezredesi rangban. 1920. január 10-től a szerveződő Nemzeti Hadseregbe lépett és 1922. május 31-ig a budapesti 1. honvéd huszárezred II. osztályának parancsnoka volt Kecskeméten. 1920. szeptember 1-én ezredessé léptették elő. 1922. június 1-ével Nyíregyházára helyezték át, s megbízták a nyíregyházi 4. honvéd huszár ezred parancsnokságával. Ezt a megbízatását 1925. május 20-ig töltötte be. Személyi lapjának tanúsága szerint vívásban, úszásban, evezésben különösen ügyesnek bizonyult. A háború révén alaposan megismerte Galíciát, Lengyelországot, Oroszországot, Ukrajnát, Besszarábiát. „Egész Karinthia, Tirol, Krajna és Dél-Steierország, valamint Alsó-Ausztria állomásozás és gyakorlatok" révén volt ismert számára. Utazásai során ismerte meg Csehországot, Morvaországot, Sziléziai, Isztriát, Bajorországot, Salzburg és Stuttgart vidékét, valamint Magyarországot (Erdély kivételével). Nyíregyházi parancsnokságának idején, 1923. május 6-án délelőtt adta át a római katolikus templom előtti téren ünnepélyes külsőségek között Horthy Miklós kormányzó a 12. gyalogezred és a 4. huszárezred új csapatzászlóit, melyeket Zadravecz István tábori püspök szentelt fel, s a kormányzóné kötötte fel az első emlékszalagokat. A fényes ünnepség esküvel, díszmenettel, a Korona szállóban rendezett bankettal, majd a Szabolcsvármegyei Verseny egy let lóversenyével folytatódott egészen este 7 óráig, a kormányzó elutazásáig. Skerlecz Gyulát 1925. május 20-án Szegedre, az 5. vegyesdandár parancsnokságára helyezték át beosztott törzstisztnek. 1926. május 1-től az 5. vegyesdandár közigazgatási vezetője. 1927. november l-jén tábornokká léptették elő, s előző beosztása megtartása mellett az 5. vegyesdandár törzstiszti becsületügyi választmánya elnökévé is kinevezték. 1928. szeptember l-jével Budapestre helyezték át a Honvédelmi Minisztérium elnökségének állományába mint a törzstiszti becsületügyi választmány elnökét. 1929. július l-jétől a legfelsőbb honvéd törvényszéken szolgált alelnökként. 1930. augusztus 1-én nyugállományba helyezték. Elhunyt Budapesten 1934. július 20-án.