A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Néprajz - Janó Ákos: A társasösszejövetel szokásai, élő néphagyományok Szatmárban a XX. század közepén. A fonó

Janó Ákos Szamostatárfalván maradt meg legtovább a kiházasítás szokása: Ülnek a legények körbe, karikába, Arra megyén Péterfi Rózsi cifra nyoszolyába'. Kérdi tőle egy legény, ugyan ki kislánya, Fási Lajos felugrik, hogy az ő babája. * * * Jaj kismadár, kismadár, Mi van a lábodon: selyemszál; Kössük a Lajos lábára, Vigyétek a Rózsika ágyára. Ugyan te Rózsi mit gondolsz, Beteg a Lajos, nem búsulsz? Ha bémensz a házba, ráborulsz, Ne félj szívem Lajos, meggyógyulsz! A Sárga csikó, csengő rajta... kezdetű kiházasító nótát több faluban emlegették, de teljes szövegét nem sikerült lejegyeznünk. Ennek Kérsemj énben ismerték egy tréfás, elferdített, csúfolódó változatát, amellyel már nem a dal eredeti szándékait fejezték ki: Sárga csikó, csengő rajta, Menyasszonyért megyünk rajta; Majd betérünk egy udvarra, Balogh Gyuri udvarára. Van annak egy Erzsi lánya, Van is annak vetett ágya, Két dunnája, hat párnája, Tóth Kálmánnak görbe lába, Kosáron mász fel az ágyra. Hallottátok, Szárazberken mi történt?.... A fonók népzenei, népköltészeti anyagának becses emlékei a balladák, amelyeknek csak újabb típusait sikerült területünkön megtalálni. A fonóban mindennapi témák voltak azok az események, amelyeknek híre az egész vidéket bejárta, s a történetek közül többet balladává formált, s megőrzött a népi emlékezet: Hallottátok, Szárazberken mi történt? Brugó Vilmát a legények megölték. Szívét, máját a késsel kimetszették, A holttestét a gabonába tették.